Kemence (település)

Kemence

Kemence - az egykori vármegyeháza

Kemence címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Magyarország

Megye

Pest

Kistérség 2012-ig

Szobi

Jogállás

község

Polgármester

Bedros János (FIDESZ)^[1]

Irányítószám

2638

Körzethívószám

27

Népesség

Teljes népesség

972 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

22,74 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

42,75 km²

Földrajzi nagytáj

Észak-magyarországi-középhegység^[3]

Földrajzi középtáj

Börzsöny^[3]

Földrajzi kistáj

Börzsönyi-peremhegység^[3]

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kemence

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48,02181°, k. h. 18,89503°

Kemence

Pozíció Pest megye térképén

é. sz. 48,02181°, k. h. 18,89503°

Kemence község Pest megyében, a Szobi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Az Ipoly völgyében, a Börzsöny északnyugati lábánál fekszik. Bernecebaráti, Tésa és Perőcsény települések határolják.

Megközelíthető [szerkesztés]

Tömegközlekedéssel: A MÁV Budapest–Szob (70-es számú) vonalán Szobig, majd onnan busszal Kemencére, vagy a MÁV Vác–Drégelypalánk-Balassagyarmat (75-ös számú) vonalán Drégelypalánkig, és onnan busszal Kemencére.
Gépkocsival: A 2-es számú főúton Hontig, majd mellékúton Kemencéig, vagy Szobon át a 12-es úton.

Története [szerkesztés]

A település első írásos említése 1156-ból való ^[4]. 1293-ban Cseszneki Miklós, Lőrinc és Szomor osztatlan birtoka volt. Egy 16. század eleji urbárium szerint a faluban 52 jobbágy és 10 zsellér élt. 16. század vége felé elnéptelenedik A 17. század elején visszatérnek lakói, és rohamos fejlődésnek indul a falu. A század közepén több alkalommal is itt tartották Hont vármegye megyegyűlését. Itt került sor a XVIII. század végének egyik nagy port felkavaró ügyére, az emberevő cigányok perére 1782. júliusában. Az 1806-ban bekövetkezett tűzvészben megsérült megyeháza miatt a megyeszékhelyet áthelyezték. 1945-ig az esztergomi érsek birtokához tartozik.

Látnivalók [szerkesztés]

Volt megyeháza – jelenleg iskola

A falu központjában található. Barokk stílusban épült (1751-ben), de 1856-ban átalakították. Falán Domszky Pálnak, a magyar-lengyel kapcsolatok kutatójának, a helytörténeti múzeum megalapítójának emléktáblája látható.