Nagykovácsi

Nagykovácsi
Nagykovácsi panoráma
Nagykovácsi címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség 2012-ig	Pilisvörösvári
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Bencsik Mónika
Irányítószám	2094
Körzethívószám	26
Népesség
Teljes népesség	6404 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	213,40 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	30,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykovácsi Pozíció Magyarország térképén
Nagykovácsi Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47,57558°, k. h. 18,87848°47.57558, 18.87848
Nagykovácsi weboldala

Nagykovácsi (németül Großkowatsch) nagyközség Pest megyében, a Pilisvörösvári kistérségben. Budapest II. és XII.kerületének közelsége rövid idő alatt a budapesti agglomeráció egyik legkedveltebb településévé tette. Ugyanakkor az asztfaltos úthálózat és a csatornázás hiánya az üdülőövezetben még mindig problémákat okoz. A településen van a központja a Budapesti Amerikai Iskolának (American International School of Budapest).

Fekvése

Nagykovácsi település a megye északnyugati részén a Budai-hegység két legmagasabb hegye, a Kutya-hegy és a Nagy-Kopasz, valamint a Nagy-Szénás nyúlványai által ölelt völgyben helyezkedik el, Budapest központjától 15 km-re, közel a II. kerület-hez, 340 m-es átlagos tengerszint feletti magasságban. Zsáktelepülés, mivel csak egy irányból, Budapest felől közelíthető meg. Határai: Budapest, Remeteszőlős, Solymár, Pilisszentiván, Piliscsaba, Tinnye, Perbál, Budajenő, Telki és Budakeszi.A település gyönyörű természeti környezetben fekszik, hegyekkel körülvéve, a Budai Tájvédelmi Körzetben, sok különleges faj csak ezen a területen él. Adottságai miatt élénk a turizmus, jellemzően a hétvégi gyalogos és biciklis kirándulók száma magas, a környező erdőkben sok turistaút közül választhatunk, de a jelzések karbantartottsága hagy némi kívánni valót maga után. A település külterületeinek 85%-a természetvédelmi terület.

Története

A régészeti leletek egészen a kőkorszakig, jégkorszakig és a vaskorig nyúlnak vissza. Az Ördög-árok partján találtak ilyen leleteket. Több érme, eszköz és sírkő is előkerült a római kor-ból. Ezen leletek közül négy darab római sírkövet beépítettek a katolikus plébánia falába.

A középkorban királyi kovácsok lakták a települést, innen is ered a neve. Az első írásos emlék 1254-ből származik, egy adománylevél, ahol még Kowachy-ként említik a községet. A török hódoltságidején 1529-ben a törökök feldúlták a falut és a népesség radikálisan csökkent. A törökök kiűzésével a Habsburg uralkodó sváb telepeseket hívott ide 1700 és 1760 között. Ezek az új betelepülők tehetséges földművesnek bizonyultak.

Az 1800-as évek közepétől komoly bányászati tevékenység indult meg a környező hegyek(b)en, amely során több aknát nyitottak. A területen innentől kezdve folyamatos szénbányászat zajlott több-kevesebb sikerrel, egészen 1969-ig. A bányászati tevékenység maradványai és emlékhelyei ma is megtalálhatóak a Zsíros-hegyen (pl. homokcsille drótkötélpálya Pilisszentiván felé, valamint a környéken számos világháborús bunkernek látszó, de valójában a volt bányászati tevékenységet támogató létesítmény romjaira lelhetünk a hegy erdeiben).

A telepesek építették fel a ma már műemléki védelem alatt álló nagykovácsi katolikus templomot és plébániát (műemlékvédelmi lajtromszámaik: templom - 7120 és plébánia - 7121). A templom alapkövét 1742. december 8-án tették, majd pontosan 4 év múlva, 1746. december 8-án avatták fel. A barokk templom berendezése (fő- és mellékoltárok, szószék) 1745 és 1761 között készültek el, Eberhardt Antal és Erchardt (Eberhardt) József művei.

A nagykovácsi kastélyt a 19. században a Teleki család építette, de a Tisza család tulajdonába került, ma is Tisza kastély néven ismert (műemlékvédelmi lajstromszáma: 7122). A továbbiakban az erdészek gyermekeinek iskolájaként használták a kastélyt, később a II. világháború után államosították és 1958 óta mezőgazdasági kollégiumként funkcionál.

Az eredeti német ajkú lakosságot erőszakosan kitelepítették a háborút követően és az Alföldről és a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről telepítettek ide. Az utóbbi években a szuburbanizáció hatásai érvényesülnek és sok budapesti költözik ki a nyugodtabb, egészségesebb levegőjű kertvárosba. A település délkeleti üdülőterülete a 2000-es évek elején elszakadt Nagykovácsitól és Remeteszőlős néven önállósodott.

Népesség

A 2001-es népszámlálás szerint 4848 bejelentett lakosa volt, de ez a szám nem tartalmazza a telek és nyaralótulajdonosokat. Azóta is élénk a kitelepülés, 2007-ban a bejelentett lakosok száma már 5726 fő volt. 2009-es adatok szerint a lakosok száma elérte a 6310 főt. A 2010-es Önkormányzati választások során a választásra jogosult lakosok száma 5096 fő volt (2010. aug. 11. adt). Azonban ezeket az adatokat fenntartásokkal kell kezelni, mivel a helyi Önkormányzat szerint az újonnan beköltözők közül sokan nem jelentkeznek be a faluba állandó lakcímmel. A Polgármesteri Hivatal becslése szerint a lakosság száma már meghaladhatta a 7000 főt. Ezzel ma az ország legnépesebb zsáktelepülése.

Nagykovácsi lakossága kevert. Egyfelől megtalálható az eredeti helyi lakosság, de egyre inkább túlsúlyba kerülnek a '90-es, 2000-es években Budapestről ide települt felső-középosztálybeli családok. A népszámlálási adatok szerint a településen nincs roma lakosság. Bár a svábokat rég kitelepítették a faluból, a maroknyi még itt élő kisebbség önkormányzatot tart fenn, aktív közösségi élettel. A 2010-es adatok alapján a kisebbségi önkormányzati választáson szavazattal rendelkezők száma 80 fő volt. A településen él az adott lélekszámhoz arányított legtöbb gyermek Magyarországon. Nem ritka az 5-8 gyermekes család sem. Becslések szerint a lakosság 1/3-át gyermekek teszik ki.

Vallási felekezetek szempontjából körülbelül 1000-1200 fő katolikus és 3-400 fő református (új templomukat 2007. április 28-án kezdték építeni) gyakorolja hitét rendszeresen Nagykovácsi két templomában.

Közlekedés

A közlekedés előnyös, mivel csak egy út köti össze Budapesttel, nincs átmenőforgalom és a tömegközlekedés is elérhető. Hűvösvölgyből a 63-as BKV által üzemeltetett busz 4-23 óráig, a 963-as pedig éjszaka közlekedik. Az aszfaltozott úthálózat hiányosságai miatt a külső falurészek gépkocsival télen megközelíthetetlenek.

Nevezetességei

• Teleki-Tisza-kastély
• Nagykovácsi templom
• American International School of Budapest (Amerikai Iskola)
• A Pilisi len (Linum dolomiticum) nevű növény csak ezen a területen, mintegy 10 hektáron él a világon.
• Szűz Mária-szobor
• Háborús emlékmű
• Turul-szobor

Híres nagykovácsiak

• Oberfrank Pál - színész, színigazgató, Nagykovácsi díszpolgára (2012)
• Olthy Magda - színésznő
• Pálos György - színész
• Gulyás Dénes - operaénekes, politikus
• Karsai András
• Szirtes Ági - színésznő
• Varga Tamás - színész
• Zsohovszky Piroska - az első magyar női hegymászó 7000 méter fölött

Nagykovácsi az irodalomban

Nagykovácsi az egyik (érintőlegesen említett) helyszíne Örkény István Ballada a költészet hatalmáról című „egyperces” novellájának.

További információk

• A Nagykovácsi katolikus gyülekezet, templom és plébánia története (Surnyi Szilvia dolgozata)
• Nagykovácsi.lap.hu - linkgyűjtemény
• Nagykovácsi.net - helyi civil közösségi hírportál
• - A Pilisi bányászat története (Pilisszentiván, Solymár, Nagykovácsi)
• Nagykovácsi az utazom.com honlapján
• Légifotók Nagykovácsiról