Biatorbágy
| Biatorbágy | |||
| A biatorbágyi vasúti viadukt | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Budaörsi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Tarjáni István (FIDESZ)[1] | ||
| Irányítószám | 2051 | ||
| Körzethívószám | 23 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 294 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 280,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,4712°, k. h. 18,8252° | |||
| é. sz. 47,4712°, k. h. 18,8252° | |||
| Biatorbágy weboldala | |||
Biatorbágy város Pest megyében, a Budaörsi kistérségben. Bia (németül Wiehall) és Torbágy (németül Kleinturwall) egyesítésével keletkezett 1966-ban, bár a két település már 1950 és 1958 között is egyesítve volt a jelenlegi néven.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Biatorbágy Pest megye nyugati, dunántúli részén fekszik. Északnyugatról az 1984-ig hozzá tartozott Herceghalom, északról Páty, északkeletről Budakeszi, keletről Budaörs, délkeletről Törökbálint, délről Sóskút, nyugatról pedig a Fejér megyei Etyek határolja.
A város belterülete a Zsámbéki-medencében terül el, ezt északnyugati-délkeleti irányban a Budai-hegység övezi, a keleti rész a Budaörsi-medencébe nyúlik át.
Mindkét anyatelepülés, Bia és Torbágy központja is utcás jellegű, csupán Bia legrégibb része halmazos. Az újabban kiépült részek kertvárosi jellegzetességeket is mutatnak.
Története [szerkesztés]
Biatorbágy az őskor óta lakott terület. Bronzkori földvármaradványokat találtak Bián, a Pap-réti dűlőben. Ugyancsak Bián honfoglaláskori településmaradványokra is bukkantak.
Bia legkorábbi írásos említésére 1192-ből van adatunk: a Torbágyerdő alatti Biuai szerepel egy birtokösszeírásban.
A török hódoltság idején Bia és Torbágy fokozatosan elnéptelenedett. A török kiűzése után Biára többségében magyar családok települtek vissza, de nem az eredeti faluba (református temető környéke), hanem mellette építették újjá a falut. (A mai Nagy utca, Rákóczi utca, Tópart utca és környéke.) A magyarokon kívül más nemzetiségűek a környékbeli falvakból költöztek ide. Míg Bia magyar faluként élt tovább, Torbágyot német nemzetiségűekkel telepítették be.
1712-től Bia a Farkas és Hochenberg család tulajdona volt fele-fele arányban. 1739-ben a nagy pestisjárványban a falu lakóinak fele meghalt. Bia földbirtokosai a helyükre német családokat telepítettek be. Közben 1768-ban tulajdonosváltás történt. Az új tulajdonos, báró Sándor Antal ellen fellázadtak a jobbágyok. Bia egy másik része a 18-19. században a Szily család tulajdona volt.
Az 1780-as években több malmot telepítettek a biai Szelíd-tó mellé, és ezekben az években történt a patakok szabályozása is. 1811-ben gróf Sándor Vince és Szily József lecsapoltatta a Szelíd-tavat. Ugyanezen év szeptember 16-án az osztrák dragonyosok felgyújtották a falut, aminek következtében leégett a református paplak (az egyházközség anyakönyvei is elpusztultak), valamint 32 ház is porig égett.
Az 1856-os összeíráskor Bián 1600 magyar lakost írtak össze, 1870-ben pedig 1039 katolikus, 930 református és 36 izraelita lakost tartottak számon.
1870-ben megépült az új biai református templom. Ebben az időszakban élte virágkorát a gróf Sándor Móric tulajdonában lévő földbirtok. Az emeletes kastélyban működött az uradalmi igazgatóság. Az uradalom a környék legkorszerűbb birtokai közé tartozott. A gróf Sándor család birtoka ezután leányági öröklés útján a herceg Metternich családhoz került. A Szily birtok ugyanakkor a Fáy család tulajdona lett, akik igen szép uradalmat hoztak létre több gazdasági épülettel.
A vasút megépítésével a két település folyamatosan húzódott a vasútvonal felé. 1884-ben megépítették az első vasúti vágányt és az első torbágyi viaduktot. 1898-ban megépült a második pálya és a következő viadukt. Bia a századfordulón már nagyközség és járási székhely volt.
1924. június 13-án Magyarország eddig ismert legnagyobb tornádója Bián és Torbágyon végzett hatalmas pusztítást, majd egy másik katasztrófa, a torbágyi merénylet Torbágyot tette országos hírűvé. 1931. szeptember 13-án Matuska Szilveszter felrobbantotta az egyik sínszálat a viadukton a Budapest-Bécs vonalon közlekedő gyorsvonat alatt, amely kisiklott, majd a gőzmozdony és első kocsijai a mélybe zuhantak. A robbantás 22 halálos áldozatot követelt. A merénylet ürügyén kezdődött meg az 1930-as évek politikai leszámolása az illegális kommunistákkal.
A két községet először 1950-ben egyesítették. Az 1956-os forradalomból a biatorbágyiak is kivették részüket. Több száz oldalnyi irat, számos érdekes dokumentum került elő 2006 szeptemberében a Pest Megyei Levéltárból, melyek újabb adalékokkal szolgálnak a forradalom itteni eseményeivel kapcsolatban.
1958-ban Bia és Torbágy különváltak, 1966-ban azonban ismét egyesültek. Biatorbágy 2007. július 1-jével kapott városi rangot.
Nevezetességei [szerkesztés]
A település leghíresebb építménye a ma már használaton kívüli kettős vasúti völgyhíd. Érdekessége a merényleten kívül, hogy nincs Magyarországon még egy olyan völgyhíd, ami páros sínpárral rendelkezik.
- Nyakaskő és környéke
- Sándor-Metternich-kastély, ma iskola
- Szily-kastély: a 17. században épült és jelenleg üres
- Szent Vendel-kápolna (avagy az Iharos-Szily-féle sírkápolna)
- Torbágyi Szentháromság-szobor: az 1739-es pestisjárvány emlékére lett emelve.
- Biai Szentháromság-szobor: eredetije 1760-ban Házl Ádám uradalmi ispán által állíttatva, 1873-ban Juhász Mihály és felesége oszlopra emeltette.
- Szent Anna római katolikus templom: 1863-ban készült el.
- Biai református templom.
- Az Iharos - egy nem bizonyított állítás szerint Árpád vezér a honfoglalás idejében itt vadászott.
- Az Ürge-hegy: természetvédelmi terület.
Sport [szerkesztés]
- Viadukt SE
Testvérvárosai [szerkesztés]
Ismert és híres biatorbágyiak [szerkesztés]
- Bián született Juhász Ferenc költő 1928. augusztus 16-án és testvére
- Juhász Gyula történész és akadémikus 1930. szeptember 11-én
- Karikó János "pór költő" 1851.máj.19.született Bián.†
- Hantai Simon világhírű festőművész.Franciaországban élt.†
- Andresz Antal (Debri) zenész. †
- Andresz János keramikus.†
- Simon János keramikus 1931 Bia Németországban él.
- Vladár Endre tanszékvezető, akadémiai igazgató†
- Görbe Nóra magyar színésznő (leginkább a Linda című tévésorozat kapcsán lett ismert)
- Güttler Károly kétszeres olimpiai ezüstérmes mellúszó
- Szolnoki Péter Bon Bon zenekar tagja
- Csejtei Tamás Back II Black zenekar tagja
- Hámory Imre operaénekes.†
- Kovácsházi István operaénekes.
- Horváth Csaba olimpiai bajnok kajak
- Bolyki Brothers
- Zas (Szász) Lóránt 1938-2011.† költő, tudós.
- Harczi József költő 1937-2011.†
Források [szerkesztés]
- ↑ Biatorbágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Biatorbágy Önkormányzatának honlapja
- Biatorbágyi Tájvédő Kör honlapja
- Térkép Kalauz – Biatorbágy
- Légifotók Biatorbágyról
- Biatorbágy a www.utikonyvem.hu oldalon
- Archív fényképek
- Biatorbágy.lap.hu
- Biatorbágy műemlékei a Műemlékem.hu-n
|
|||||||
|
|||||

