Majosháza
| Majosháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Ráckevei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kis Gábor Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 2339 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1553 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 135,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Majosháza
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Majosháza
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| Majosháza weboldala | |||
Majosháza község Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Pest megye déli részén a Csepel-szigettől keletre, Szigetcséppel szemben lévő település. Budapest 30 km, Délegyháza 7 km, Áporka 5,5 km, Kiskunlacháza 8 km, Taksony 10 km, Dunaharaszti 13 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
'Majosháza vagy eredeti nevén Daj és környéke már ősidők óta lakott hely, amit a területén talált bronzkori leletek is bizonyítanak.
Daj nevét az oklevelek 1278-ban említik először Day alakban.
1278-ban IV. László király Daji Bochou-nak és Bilak-i (Bülk-i) rokonainak adta Juda földet; a beiktatásról Daji Salamon tett jelentést.
1281-ben Daj föld birtokjoga tárgyában Varnel fia Pállal szemben Chepan fiai, Lőrinc és Moyus, valamint Povcha fia János tizedmagával esküt tett.
1299-ben Bán Marcell és öccse, Pansa [Pausa] azt állította, hogy IV. László király, mint királyi mézadók földjét adta azt nekik, Péter fia András viszont öröklött földnek állította, de a perdöntő párbaj előtt Marcellék visszaléptek.
1300 -ban III. Endre király Péter fiait, Andrást, IWan-t és Benedeket beiktatta Daj birtokába, és határait leiratta.
1377-től a körülírt föld , a csepeli Duna-ág és Csóka között Majosháza néven szerepel; új nevét bizonyára Csépán fia Majos-ról (1281) vette.
1291-ben a határ Csóka felé tovább terjedt mint ma, mert az országút is Daj területén vezetett.
A török időkben elnéptelenedett, a települést a XVIII. század-ban kisnemesi családok népesítették be.
[szerkesztés] Források
- Debr.koll.lt.
- Dl.40 274
- Györffy György: Fejér vm.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom – Homlokzat előtti toronnyal, 1891-ben épült.
