Kiskunmajsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskunmajsa
Kiskunmajsa címere
Kiskunmajsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Kiskunmajsai
Jogállás város
Polgármester Faludi Tamás (EKE-KVSZ)[1]
Irányítószám 6120
Körzethívószám 77
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 11 505 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 52,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 221,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskunmajsa (Magyarország)
Kiskunmajsa
Kiskunmajsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 29′ 32″, k. h. 19° 44′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 32″, k. h. 19° 44′ 13″
Kiskunmajsa (Bács-Kiskun megye)
Kiskunmajsa
Kiskunmajsa
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kiskunmajsa weboldala

Kiskunmajsa város Bács-Kiskun megyében, a Kiskunmajsai kistérség székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza között található, a Majsa-Fehértói Főcsatorna mellett.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonattal a MÁV 155-ös számú (Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa-Kiskunhalas) és a 149-es számú (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK) vonalain érhető el. Utóbbin a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[3] A környező megállóhelyek, állomások az előbbin Ötfa és Tajó, az utóbbin Szank.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település földjének és a mai népességének története 1743-tól fonódik egybe. Az ezt megelőző időben hunok, avarok, kunok szállásterülete volt ez a tájék. A törökök a 16. század elején fölégették Kiskunmajsa elődjét, a várostól délkeleti irányban fekvő Mayossaszállást, s a területet baromjárásként használva Szeged, Kunszentmiklós, Halas és Kecskemét városa bérelte. A török kiűzése után a bécsi udvar eladta a korábban nemesi előjogokat élvező Hármaskerületet (Jászság, Kiskunság, Nagykunság) a Német Lovagrendnek, s az új tulajdonos benépesítette az elnéptelenített pusztákat. A majsai népesség először a Kiskundorozsma melletti Üllés pusztára költözött - az újkori honfoglalók zömmel Jászfényszaruból érkeztek -, s a szabad földvásárlás reményében innen települtek át Kiskunmajsára 1743 nyarán. A rendi országgyűlés nyomására ugyanis az Udvar lehetővé tette a földek visszavásárlását, így az ideérkezők nem csak használati, de tulajdonjoggal is rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy a jászok és a kunok utódai visszakapva előjogaikat, száz évvel a jobbágyfelszabadítás előtt maga ura gazdái lehettek, megszabadultak a feudális kötöttségektől. A kivételes szabadság virágzó, demokratikusan berendezkedett életet, a Habsburgok hosszú háborúi - az osztrák örökösödési és a napóleoni háborúk - gazdasági fellendülést jelentettek az itt megtelepült zömében jász, tehát erős katolikus hitben élő közösség számára. A dinamikus fejlődés eredményeképp Kiskunmajsa 1837-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott V. Ferdinándtól. A 19. század végére az állattartásról földművelésre áttérő lakosság túlnépesedik, a föld eltartó ereje gyenge, ezen a homokos talajon szőlő- és gyümölcskultúra kialakítása sem segít. A két háború között elképesztő méreteket ölt a szegénység, sokan elvándorolnak, ez a folyamat az ötvenes években is tart, a forradalom és szabadságharc utáni téeszesítés elől menekülve három év alatt kétezren költöznek el Kiskunmajsáról. A község központjában épült fatornyos iskola közelében 1892-ben Csontos Károly és neje, Nemes Szabó Mária óvodát és városi római katolikus leányiskolát építtet a település központjában. Az intézményeket a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek működtették 1950-ig, az államosításig. Az iskola és óvoda 1991-ben indult újra, és a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola 1997-ben költözött vissza régi helyére, az úgynevezett Zárda iskola épületébe. A város harmadik általános iskoláját a 20. század utolsó évtizedeiben építik fel, ezt az intézményt Széchenyi Istvánról nevezik el. A hatvanas években meginduló iparosítás, s a nyolcvanas évek elejétől szárba szökkenő gyógyturizmus megállítja az elvándorlási folyamatot, ma tizenkétezren lakják az időközben ismét városi rangot kiérdemlő Kiskunmajsát, egynegyeddel kevesebben, mint a második világháborút megelőzően. Jelentős látogatottságú termál strandja, múzeuma van a városnak, lakói azonban zömmel ma is állattartásból és földművelésből élnek. 1956-tól gimnázium is létesült Kiskunmajsán, s ez az oktatási intézmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városhoz kötődő értelmiség helyben kinevelődjék.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 6%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunmajsa témájú médiaállományokat.