Nemesnádudvar

Nemesnádudvar
Nemesnádudvar címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Kistérség	Bajai
Rang	község
Polgármester	Dr. Knáb Erzsébet
Irányítószám	6345
Körzethívószám	79
Népesség
Teljes népesség	1879 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	31,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	58,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesnádudvar Pozíció Magyarország térképén
Nemesnádudvar Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
é. sz. 46.337° k. h. 19.051°46.337, 19.051
Nemesnádudvar weboldala

Nemesnádudvar (németül: Nadwar) község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében.

Fekvése

Bajától északra fekszik, mintegy 22 km-re, a Bácska északi részén, a Duna-völgy és a Duna-Tisza-közi hátság találkozásánál, a Halasica patak partján. Maga a település különleges módon két tájra tagolódik, az „alsó határra”, mely régen a Duna ártere volt, és a „felső határra”, mely kb. 30 méterrel magasabb fekvésű.

Megközelíthető a 54-es főúton.

Története

A honfoglalás korában a Megyer törzs szálláshelye volt.^[forrás?] A település első említése 1432-ből való, Nádudvar néven. (Mai neve a 20. század elejétől használatos.) Ekkor még nem mostani helyén állt, hanem a lapályon. A település a török hódoltság alatt elnéptelenedett a területen folyó harcok miatt. Később szerb és szlovák telepesek érkeztek, ők az előző településnél némileg feljebb építkeztek, de nem maradtak sokáig. Az 1720 körül a Felvidékről érkező magyarok és az 1724-ben érkező német telepesek (25 család) már magasabbra, a mai falu helyére építkeztek. A német bevándorlás egészen 1787-ig tartott.

1837-ben a jobbágyok megtagadták a robotot, és elűzték az odaküldött katonákat, de a megye végül letörte ellenállásukat. A település lakói részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben, az I. és a II. világháborúban is, ezek mind nagy veszteséggel jártak.

1947. április 18-ától a lakosságcsere értelmében megkezdődött a németek kitelepítése, helyükre bácskai és felvidéki magyarok érkeztek. 2001-ben lakosságának már csak 25,4%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.

Az első telepesek jórészt földműveléssel foglalkoztak. Ez mára alapvetően megváltozott, ugyan még jó néhány lakosnak biztosít megélhetést a mezőgazdaság, de a munkaerőkínálat döntő részét az utóbbi időben alapított faipari vállalkozások adják. Pontosan ezen cégeknek köszönhető, hogy a munkanélküliség elenyésző, így külföldről és belföldről is települnek be egyaránt.

Nevezetességei

• Történelmi pincesor
• A római katolikus templom 1807-ben épült.
• Szentháromság-szobor
• A községháza 1905-ben készült el.
• Világháborús emlékmű

Testvértelepülések

• Ada, Szerbia
• Neibsheim, Németország