Nemesnádudvar
| Nemesnádudvar | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Bajai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Knáb Erzsébet[1] | ||
| Irányítószám | 6345 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1879 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 31,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 58,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nemesnádudvar
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nemesnádudvar
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,337°, k. h. 19,051° | |||
| Nemesnádudvar weboldala | |||
Nemesnádudvar (németül Nadwar, horvátul Dudvar, Nadvar, Dudovar, Dudvara) község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Elnevezései [szerkesztés]
Németül Nadwar a település neve. Horvátul négy alak terjedt el: a dusnokiak által használt Dudvar, a katymáriak által használt Dudvara, a bajaszentistvániak által használt Dudovar, és a felsőszentivániak által használt Nadvar.[3]
Fekvése [szerkesztés]
Bajától északra fekszik, mintegy 22 km-re, a Bácska északi részén, a Duna-völgy és a Duna-Tisza-közi hátság találkozásánál, a Halasica patak partján. Maga a település különleges módon két tájra tagolódik, az „alsó határra”, mely régen a Duna ártere volt, és a „felső határra”, mely kb. 30 méterrel magasabb fekvésű.
Megközelíthető a 54-es főúton.
Története [szerkesztés]
A honfoglalás korában a Megyer törzs szálláshelye volt.[forrás?] A település első említése 1432-ből való, Nádudvar néven. (Mai neve a 20. század elejétől használatos.) Ekkor még nem mostani helyén állt, hanem a lapályon. A település a török hódoltság alatt elnéptelenedett a területen folyó harcok miatt. Később szerb és szlovák telepesek érkeztek, ők az előző településnél némileg feljebb építkeztek, de nem maradtak sokáig. Az 1720 körül a Felvidékről érkező magyarok és az 1724-ben érkező német telepesek (25 család) már magasabbra, a mai falu helyére építkeztek. A német bevándorlás egészen 1787-ig tartott.
1837-ben a jobbágyok megtagadták a robotot, és elűzték az odaküldött katonákat, de a megye végül letörte ellenállásukat. A település lakói részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben, az első és a második világháborúban is, ezek mind nagy veszteséggel jártak.
1947. április 18-ától a lakosságcsere értelmében megkezdődött a németek kitelepítése, helyükre bácskai és felvidéki magyarok érkeztek. 2001-ben lakosságának már csak 25,4%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.
Az első telepesek jórészt földműveléssel foglalkoztak. Ez mára alapvetően megváltozott, ugyan még jó néhány lakosnak biztosít megélhetést a mezőgazdaság, de a munkaerőkínálat döntő részét az utóbbi időben alapított faipari vállalkozások adják. Pontosan ezen cégeknek köszönhető, hogy a munkanélküliség elenyésző, így külföldről és belföldről is települnek be egyaránt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Történelmi pincesor
- A római katolikus templom 1807-ben épült.
- Szentháromság-szobor
- A községháza 1905-ben készült el.
- Világháborús emlékmű
Testvértelepülések [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nemesnádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
