Jakabszállás
| Jakabszállás | |||
| Légifotó | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Kecskeméti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Mihály[1] | ||
| Irányítószám | 6078 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2640 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 37,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 70,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,761°, k. h. 19,604° | |||
| é. sz. 46,761°, k. h. 19,604° | |||
| Jakabszállás weboldala | |||
Jakabszállás község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Jakabszállás község Kecskeméttől 17 km-re délnyugatra jó közlekedési adottságokkal rendelkezik: az 54-es út mentén fekszik, áthalad rajta a kiskunsági kisvasút (MÁV 149-es számú vonal, amelyen a személyszállítás 2009. december 13-tól, 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[3]). A község megközelíthető a település mellett korszerűen kiépített magánrepülőtéren is. A településnek jó az autóbuszközlekedése a megyeszékhely, Kecskemét felé.
Története [szerkesztés]
Az Árpád-kor óta lakott település a török hódoltság korában elnéptelenedett, területe pusztává vált. A 18. és 19. század nagy részében a puszta felét Szabadszállás, egy-egy negyedét pedig Kiskunmajsa és Fülöpszállás birtokolta. A mai község az egykori szabadszállási részt foglalja magában, a kiskunmajsai részen Kunszállás, a fülöpszállási részen pedig Fülöpjakab fekszik.
A fő foglalkozás a pásztorkodás volt 1895-ig, a puszta kiosztásáig. A 20-60 holdas területeken fokozatosan áttértek a mezőgazdaságra, ez felgyorsította a népesség növekedését, és a birtokos községekből származó zsellérek szereztek itt földet.
Jakabszállás 1922-ben lett önálló község Szabadjakabszállás néven, majd 1926-ban kapta mai nevét.[4]
Az önállóvá válás után épült fel a községháza és egy kápolna, amelyet a ferencrendi szerzetes atyák gondoznak. A római katolikus templom 1944-ben lett készen, az 54-es főútvonal és a Kiskunhalasra vezető út találkozásánál látható. A református templom jóval később, a '60-as évek elején épült, a Petőfi Sándor utcán lehet eljutni hozzá. A temetőben lévő emlékparkban emlékfalon örökítették meg az első és második világháborúban, valamint az 1956-ban hősi halált halt lakosok nevét. A falu központjában látható Túri Endre szobrászművész tűzzománc térplasztikája.
A kecskeméti gazdasági keskenynyomtávú vasút 1928-ban, a települést átszelő utak pedig 1939-42-ben épültek meg, ezzel jelentősen csökkent az elszigeteltség. A legújabb korban a repülés is meghódította Jakabszállást. Füves repülőtere 1994-ben kezdett üzemelni, és 2000-ben szilárd burkolatú fel- és leszállópálya épült. 2009-ben a repülőtér mellett megnyílt a lovaspálya, melyen minden év pünkösd vasárnapján meghívásos fogatversenyt rendeznek. Továbbá minden szeptember első szombatján szüreti mulatságot rendeznek.
Nevezetességei [szerkesztés]
- 1917-ben Jézus Szíve tiszteletére felszentelt temploma
- Az 54-es út 30 km szelvény közelében található bugacbócsai buckás vidék
- Kecskeméti Kisvasút
Képgaléria [szerkesztés]
Rendezvények [szerkesztés]
Minden év pünkösd vasárnapján meghívásos fogathajtó versenyt rendeznek a lovaspályán. Minden év szeptember első szombatján szüreti mulatságot rendeznek a faluban. Minden év november első péntekjén az időseket köszöntik a Művelődési Házban.
További rendezvények megtalálhatók a Jakabszallas.net honlapon.
Források [szerkesztés]
- ↑ Jakabszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos álasztási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
- ↑ Jakabszállás története a KSH Helységnévtárában
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||

