Jakabszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakabszállás
Jakabszállás2.jpg
Légifotó
Jakabszállás címere
Jakabszállás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kecskeméti
Kistérség Kecskeméti
Jogállás község
Polgármester Szabó Mihály[1]
Irányítószám 6078
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 2646 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 37,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 70,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jakabszállás  (Magyarország)
Jakabszállás
Jakabszállás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 40″, k. h. 19° 36′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 40″, k. h. 19° 36′ 14″
Jakabszállás  (Bács-Kiskun megye)
Jakabszállás
Jakabszállás
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Jakabszállás weboldala

Jakabszállás község Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakabszállás község Kecskeméttől 17 km-re délnyugatra jó közlekedési adottságokkal rendelkezik: az 54-es út mentén fekszik, áthalad rajta a kiskunsági kisvasút (MÁV 149-es számú vonal, amelyen a személyszállítás 2009. december 13-tól, 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[3]). A község megközelíthető a település mellett korszerűen kiépített magánrepülőtéren is. A településnek jó az autóbuszközlekedése a megyeszékhely, Kecskemét felé.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Árpád-kor óta lakott település a török hódoltság korában elnéptelenedett, területe pusztává vált. A 18. és 19. század nagy részében a puszta felét Szabadszállás, egy-egy negyedét pedig Kiskunmajsa és Fülöpszállás birtokolta. A mai község az egykori szabadszállási részt foglalja magában, a kiskunmajsai részen Kunszállás, a fülöpszállási részen pedig Fülöpjakab fekszik.

A fő foglalkozás a pásztorkodás volt 1895-ig, a puszta kiosztásáig. A 20-60 holdas területeken fokozatosan áttértek a mezőgazdaságra, ez felgyorsította a népesség növekedését, és a birtokos községekből származó zsellérek szereztek itt földet.

Jakabszállás 1922-ben lett önálló község Szabadjakabszállás néven, majd 1926-ban kapta mai nevét.[4]

Az önállóvá válás után épült fel a községháza és egy kápolna, amelyet a ferencrendi szerzetes atyák gondoznak. A római katolikus templom 1944-ben lett készen, az 54-es főútvonal és a Kiskunhalasra vezető út találkozásánál látható. A református templom jóval később, a '60-as évek elején épült, a Petőfi Sándor utcán lehet eljutni hozzá. A temetőben lévő emlékparkban emlékfalon örökítették meg az első és második világháborúban, valamint az 1956-ban hősi halált halt lakosok nevét. A falu központjában látható Túri Endre szobrászművész tűzzománc térplasztikája.

A kecskeméti gazdasági keskenynyomtávú vasút 1928-ban, a települést átszelő utak pedig 1939-42-ben épültek meg, ezzel jelentősen csökkent az elszigeteltség. A legújabb korban a repülés is meghódította Jakabszállást. Füves repülőtere 1994-ben kezdett üzemelni, és 2000-ben szilárd burkolatú fel- és leszállópálya épült. 2009-ben a repülőtér mellett megnyílt a lovaspálya, melyen minden év pünkösd vasárnapján meghívásos fogatversenyt rendeznek. Továbbá minden szeptember első szombatján szüreti mulatságot rendeznek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1917-ben Jézus Szíve tiszteletére felszentelt temploma
  • Az 54-es út 30 km szelvény közelében található bugacbócsai buckás vidék
  • Kecskeméti Kisvasút

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden év pünkösd vasárnapján meghívásos fogathajtó versenyt rendeznek a lovaspályán. Minden év szeptember első szombatján szüreti mulatságot rendeznek a faluban. Minden év november első péntekjén az időseket köszöntik a Művelődési Házban.

További rendezvények megtalálhatók a Jakabszallas.net honlapon.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jakabszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos álasztási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
  4. Jakabszállás története a KSH Helységnévtárában

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]