Bugac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bugac
Bugac címere
Bugac címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Kiskunfélegyházai
Jogállás nagyközség
Polgármester Szabó László[1]
Irányítószám 6114
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 2759 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 22,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 131,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bugac  (Magyarország)
Bugac
Bugac
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′ 13″, k. h. 19° 40′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 13″, k. h. 19° 40′ 41″
Bugac  (Bács-Kiskun megye)
Bugac
Bugac
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Bugac weboldala
A szürke gulya
A bugaci puszta
Rovásírásos tábla a falu szélén

Bugac nagyközség a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházai kistérségében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bugac az Alföldön, a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. Kiskunsági Homokhátságon helyezkedik el. Bács-Kiskun megye középső-keleti részén, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 40 km-re található. Szomszédos települések: Bugacpusztaháza, Móricgát, Kiskunfélegyháza. A megye 6. legnagyobb területű települése.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton Kiskunfélegyháza (M5-ös autópálya, 5-ös főút) felől egy mellékúton, illetve Jászszentlászló és az 54-es főút felől is egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Kunság Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal a MÁV 149-es számú (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK) vonalán volt elérhető. A személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[3] A vasútállomás Bugacpuszta és Bugac felső között található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pásztormúzeum

A település neve először 1391-ben jelent meg oklevélben, a név eredete alapján feltehetőleg a tatárjárás után ide települt kunok alapították. Helyén – amint ezt egy 2010-ben megindított feltárás kimutatta – egy több négyzetkilométeres kiterjedésű, kőházakból álló, virágzó település állt az Árpád-korban, melynek középpontjában egy bazilika és egy monostor állt. Ez utóbbiak romjai között különösen jelentős leleteket tártak fel, köztük egy 1180 és 1190 közötti keletkezésűnek datált ereklyetartóval, amely eredetileg talán Szent Péter ereklyéjét őrizhette; értéke ez esetben szinte felbecsülhetetlen lehetett.[4]

A 16. századtól kezdve (amikortól biztosan be lehet azonosítani Bugac helyét) egészen 1950-ig Kecskemét város határához tartozott.

1910-ben jelölték ki ezt a helyet faluhelynek, Monostorfalva néven.

1950. január 1-jén vált önálló településsé, Kecskeméttől elszakadva. 1989-ben pedig már Bugactól szakadt el Bugacpusztaháza.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét.

A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 88,5%-a római katolikus vallású. Kb. 5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görög katolikus, illetve evangélikus. Szintén kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 5%.[5]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Félegyházi Esperesi Kerületébe tartozik. 2 plébániával is rendelkezik: 1. Bugac plébániatemplomának titulusa: Szent István király. Anyakönyveit 1946-tól vezetik. 2. Bugac-Alsómonostor plébániatemplomának titulusa: Szent Anna. Ennek az anyakönyveit 1920 óta vezetik.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kecskeméti Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alföld-fásítási gyűjtemény: Az alföldi erdők élővilágát, az erdőművelés eszközeit, az erdőgazdálkodás tudósait mutatja be.
  • Pásztormúzeum: A szárazmalomra emlékeztető épületet Kerényi József tervezte. 1975-ben épült. Az épületben a puszta történetéről, a pásztorok életformájáról, eszközeiről, díszítőművészetéről látható kiállítás. A szabadtéri múzeum területén gulyások és juhászok szállásai, cserényei láthatóak.
  • Buzsik-csőszház: A Kiskunsági Nemzeti Park vendégháza.
  • Bugaci csárda: Nádtetős épület.
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Római katolikus (Szent István-) templom: 1934-ben épült.
  • Római katolikus (Szent Anna-) templom.
  • Lourdes-i barlang.
  • Református templom: 1968-ban épült.
  • Millenniumi emlékpark
  • Kecskeméti Kisvasút

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bugac települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
  4. Vig György: Virágzó kultúrát dúltak fel a tatárok. Magyar Nemzet, 2014. január 20., p09
  5. [1]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]