Bugac
| Bugac | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Kiskunfélegyházai | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Szabó László[1] | ||
| Irányítószám | 6114 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2889 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 22,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 131,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,687°, k. h. 19,678° | |||
| é. sz. 46,687°, k. h. 19,678° | |||
| Bugac weboldala | |||
Bugac nagyközség a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Bugac az Alföldön, a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. Kiskunsági Homokhátságon helyezkedik el. Bács-Kiskun megye középső-keleti részén, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 40 km-re található. Szomszédos települések: Bugacpusztaháza, Móricgát, Kiskunfélegyháza. A megye 6. legnagyobb területű települése.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton Kiskunfélegyháza (M5-ös autópálya, 5-ös főút) felől egy mellékúton, illetve Jászszentlászló és az 54-es főút felől is egy mellékúton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Kunság Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vonattal a MÁV 149-es számú (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK) vonalán volt elérhető. A személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[3] A vasútállomás Bugacpuszta és Bugac felső között található.
Története[szerkesztés]
A 16. századtól kezdve (amikortól biztosan be lehet azonosítani Bugac helyét) egészen 1950-ig Kecskemét város határához tartozott.
1910-ben jelölték ki ezt a helyet faluhelynek, Monostorfalva néven.
1950. január 1-jén vált önálló településsé, Kecskeméttől elszakadva. 1989-ben pedig már Bugactól szakadt el Bugacpusztaháza.
Nevének eredete[szerkesztés]
Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét.
A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév.
Vallás[szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 88,5%-a római katolikus vallású. Kb. 5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görög katolikus, illetve evangélikus. Szintén kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 5%.[4]
Római katolikus egyház[szerkesztés]
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Félegyházi Esperesi Kerületébe tartozik. 2 plébániával is rendelkezik: 1. Bugac plébániatemplomának titulusa: Szent István király. Anyakönyveit 1946-tól vezetik. 2. Bugac-Alsómonostor plébániatemplomának titulusa: Szent Anna. Ennek az anyakönyveit 1920 óta vezetik.
Református egyház[szerkesztés]
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.
Evangélikus egyház[szerkesztés]
A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kecskeméti Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Természeti értékek[szerkesztés]
- Ősborókás: A Kiskunsági Nemzeti Park része, fokozottan védett.
- Szürke gulya
- Lovasbemutató
Nevezetességei[szerkesztés]
- Alföld-fásítási gyűjtemény: Az alföldi erdők élővilágát, az erdőművelés eszközeit, az erdőgazdálkodás tudósait mutatja be.
- Pásztormúzeum: A szárazmalomra emlékeztető épületet Kerényi József tervezte. 1975-ben épült. Az épületben a puszta történetéről, a pásztorok életformájáról, eszközeiről, díszítőművészetéről látható kiállítás. A szabadtéri múzeum területén gulyások és juhászok szállásai, cserényei láthatóak.
- Buzsik-csőszház: A Kiskunsági Nemzeti Park vendégháza.
- Bugaci csárda: Nádtetős épület.
- Helytörténeti gyűjtemény
- Római katolikus (Szent István-) templom: 1934-ben épült.
- Római katolikus (Szent Anna-) templom.
- Lourdes-i barlang.
- Református templom: 1968-ban épült.
- Millenniumi emlékpark
- Kecskeméti Kisvasút
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bugac települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
- ↑ [1]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||

