Bugac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bugac
Bugac címere
Bugac címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség 2012-ig Kiskunfélegyházai
Jogállás nagyközség
Polgármester Szabó László[1]
Irányítószám 6114
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 2889 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 22,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 131,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bugac  (Magyarország)
Bugac
Bugac
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,687°, k. h. 19,678°
Bugac  (Bács-Kiskun megye)
Bugac
Bugac
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
é. sz. 46,687°, k. h. 19,678°
Bugac weboldala
A szürke gulya
A bugaci puszta
Rovásírásos tábla a falu szélén

Bugac nagyközség a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházai kistérségében.

Tartalomjegyzék

Fekvése[szerkesztés]

Bugac az Alföldön, a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. Kiskunsági Homokhátságon helyezkedik el. Bács-Kiskun megye középső-keleti részén, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 40 km-re található. Szomszédos települések: Bugacpusztaháza, Móricgát, Kiskunfélegyháza. A megye 6. legnagyobb területű települése.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Kiskunfélegyháza (M5-ös autópálya, 5-ös főút) felől egy mellékúton, illetve Jászszentlászló és az 54-es főút felől is egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Kunság Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal a MÁV 149-es számú (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK) vonalán volt elérhető. A személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[3] A vasútállomás Bugacpuszta és Bugac felső között található.

Története[szerkesztés]

Pásztormúzeum

A 16. századtól kezdve (amikortól biztosan be lehet azonosítani Bugac helyét) egészen 1950-ig Kecskemét város határához tartozott.

1910-ben jelölték ki ezt a helyet faluhelynek, Monostorfalva néven.

1950. január 1-jén vált önálló településsé, Kecskeméttől elszakadva. 1989-ben pedig már Bugactól szakadt el Bugacpusztaháza.

Nevének eredete[szerkesztés]

Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét.

A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév.

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 88,5%-a római katolikus vallású. Kb. 5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görög katolikus, illetve evangélikus. Szintén kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 5%.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Félegyházi Esperesi Kerületébe tartozik. 2 plébániával is rendelkezik: 1. Bugac plébániatemplomának titulusa: Szent István király. Anyakönyveit 1946-tól vezetik. 2. Bugac-Alsómonostor plébániatemplomának titulusa: Szent Anna. Ennek az anyakönyveit 1920 óta vezetik.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kecskeméti Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Alföld-fásítási gyűjtemény: Az alföldi erdők élővilágát, az erdőművelés eszközeit, az erdőgazdálkodás tudósait mutatja be.
  • Pásztormúzeum: A szárazmalomra emlékeztető épületet Kerényi József tervezte. 1975-ben épült. Az épületben a puszta történetéről, a pásztorok életformájáról, eszközeiről, díszítőművészetéről látható kiállítás. A szabadtéri múzeum területén gulyások és juhászok szállásai, cserényei láthatóak.
  • Buzsik-csőszház: A Kiskunsági Nemzeti Park vendégháza.
  • Bugaci csárda: Nádtetős épület.
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Római katolikus (Szent István-) templom: 1934-ben épült.
  • Római katolikus (Szent Anna-) templom.
  • Lourdes-i barlang.
  • Református templom: 1968-ban épült.
  • Millenniumi emlékpark
  • Kecskeméti Kisvasút

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bugac települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
  4. [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]