Szeremle
| Szeremle | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Bajai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Varga György[1] | ||
| Irányítószám | 6512 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1499 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 43,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szeremle
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szeremle
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| Szeremle weboldala | |||
Szeremle község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szeremle Bajától dél-délnyugatra fekszik, a Szeremlei-Dunának vagy Sugovicának is nevezett Holt-Duna-ág mellett.
[szerkesztés] Története
Történelme folyamán több megyéhez is tartozott, 1950 óta Bács-Kiskun megye része.
Már a bronzkorban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető.
A vidéket a honfoglaláskor Botond törzse szállta meg, majd a besenyők települtek a környékre a XII. század elején.
Középkori oklevelek tanusítják, hogy a falut Szent László királyunk 1093-ban a bátai apátságnak adományozta.
Szeremle neve – írásmódját tekintve vagy húszféle változat ismeretes, mint például Zeremlyan, Zeremlian, Seremlyen stb.
Okiratban először 1323-ban fordul elő. A XIV-XV. századból rengeteg adat maradt fenn róla a Zichy-okmánytár 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint például Baja.) A lakossága a mohácsi vészig római katolikus volt, mely a reformáció kezdetekor feltehetően egységesen a református hitre tért át. A római katolikusok ismételten csak 1870 után kezdtek betelepülni.
A falu népe a török hódoltság kezdetén a Duna jobb partjára költözött, majd további négyszeri helyváltoztatás után 1773-ban tért vissza első és egyben jelenlegi helyére.
Érdekes, hogy a 17. századi térképek szerint Szeremle még a Duna jobb partján helyezkedett el és 1830-ig az Öreg-Duna partján, s csak 1870-től találjuk a szeremlei mellékág mellett. (Nem a község, a Duna költözött ez esetben.) A község gazdasági életére a Dunaszabályozás és az árvízmentesítés volt a legnagyobb hatással, melynek következtében a lakosság kiterjedt és mezőgazdasági művelésre alkalmas határhoz jutott. Ez volt azután az alapja Szeremle szorgalmas népe jólétének.
A 2000-es években 2 részvénytársaság, 13 kft., 18 bt., és 70 egyéni vállalkozó működik a faluban. A legjelentősebbek közé tartozó Kamarás-Duna cég mezőgazdasági tevékenységgel, a Bíborker Kft. krétagyártással, a Nektár Flóra Bt. méztermeléssel foglalkozik. Az ipari jellegű vállalkozások aránya ma már jócskán meghaladja a mezőgazdasági típusúakét: az előbbi fajtából 34, az utóbbiból 6 működött a községben 2003 elején. A kereskedelmi tevékenységet folytatók száma 9, a szolgáltatóké 16 volt. 2003. januári adatok szerint a településen 7%-os a munkanélküliség, s csaknem pontosan ugyanannyi férfit, mint nőt érint. A legtöbb állástalan 70 fő a 121-ből a szakmunkás végzettségűek közül került ki.
A község legértékesebb műemléke a fennállásának 200. évfordulóját 1997-ben ünneplő református templom. Az ünneppel együtt jár a gond is, hogy a szép istenházát immár halaszthatatlanul fel kell újítani.
A fejlett mezőgazdálkodás és az ezzel együtt járó jólét magával hozta a népművészet kivirágzását, és hogy Szeremle az újabb időkben néphagyományai ápolásával nevezetessé vált határainkon túl is. A gyönyörű szeremlei népviseletben táncoló Gyöngyösbokrétája, majd néptáncegyüttese messze messze földön híressé tette a falut. Ehhez járult a hagyományos szövő- és hímzőművészet a népviselet mellett jó híre van a szőnyegszövésnek is –, keresettek a szeremlei asszonyok munkái. A község önkormányzatának tervei szerint ez is, az itteniek vendégszeretete is a fejlődő idegenforgalom alapját képezi. A Pazar természeti adottságoknak köszönhető horgászati és vadászati lehetőségek ugyancsak páratlanok.
A mai Szeremlére szívesen költöznek a környékből, egyebek között Bajáról is. Vonzza a betelepülőket a község rendezett volta, a Sugovica közelsége és az infrastuktúra fejlődése. A háziorvos mellett 2007 óta már gyógyszertár is van a községben. Az általános iskola mellett óvoda is működik a faluban. A helyi eseményekről, közérdekű információkról a Lakossági Tájékoztató tudósít.
A további fejlesztési tervek között szerepel a Szeremlét Bátmonostorral összekötő út kiépítése, a Sugovica bágerolása, és az idősek otthonának kialakítása. Mindhárom cél megvalósítása erősen függ a község jövőbeli anyagi helyzetétől.
[szerkesztés] Nevezetességei
A település határában értékes római kori leletek találhatók.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
 |
Ez a Bács-Kiskun megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
