Felsőszentiván
| Felsőszentiván | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Bajai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vörös Szilárd[1] | ||
| Irányítószám | 6447 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1976 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,54 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Felsőszentiván
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Felsőszentiván
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 11′ 49,20″, k. h. 19° 11′ 13,20″ | |||
| Felsőszentiván weboldala | |||
Felsőszentiván (horvátul Sentivan[3]) község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Felsőszentiván az 55-ös főút mentén fekszik, Bajától 18 km-re keletre, Bács-Kiskun megye déli részén.
Története[szerkesztés]
Felsőszentiván Árpád-kori település. Nevét 1198-ban említette először oklevél Scentii néven.
A település a kalocsai érsek birtoka volt, amely valószínűleg a tatárjárás alatt elnéptelenedett.
1325-ben az érsek a régóta lakatlan birtokot Becsei Imrének adta benépesítésre, hogy jobbágyokat telepítsen oda, s egyben átengedte a jobbágyok feletti ítélkezés jogát is.
Szentiván Borottal együtt szerepel az okiratokban. Temploma pedig Szent Iván tiszteletére épült, ezért azonosnak tartható a Borota melletti Szentiván faluval, melyet még 1396-ban is a kalocsai érsek birtokának írtak.
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu nevezetessége a Keresztelő Szent János-templom. Mellette egy kőkereszt áll, de nem ez az egyetlen: talán hazánk egyetlen hasonló lélekszámú településén sincs annyi kőkereszt az utcákon, mint Felsőszentivánon, ahol összesen hét található. Az utazók és a vízen járók védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra a Szabadság út és a Fekete-csatorna találkozásánál áll.
Szabadban: Felsőszentiván település népszerű horgászparadicsom, a halastavakat a Bokod- Kígyós-csatorna táplálja.
Művelődési Házban: A Kísérleti Színpad 1977-ben alakult meg Felsőszentivánon Kalmár János vezetésével, aki az óta is a csoport irányítója, rendezője. Az elmúlt évtizedekben országosan ismertté vált az újra és újra megújuló, folyamatosan működő gyermekszínjátszó együttes. Megyei és országos arany oklevelek fémjelzik útjukat. Minden évben szerepelnek a Kecskeméti Ifjúsági Otthon színpadán az Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón Kecskeméten. Az elmúlt 30 év alatt sokan kipróbálhatták tehetségüket, fejleszthették kommunikációs és egyéb képességeiket a színpad gyakorlatain, ahol a legfontosabb a személyiség fejlesztése volt, amiből aztán előadások is születtek. Születésnapjukat 2007. szeptember 22-én szervezték meg a hajdanvolt színjátszók a művelődési ház nagytermében, ami megtelt sok-sok színpadossal, s ezzel nagy örömet és meglepetést szereztek a csoport vezetőjének és egymásnak.
A templommal szemben található épületet pályázati pénzből faluházzá alakíttatta át a helyi Önkormányzat. A Falumúzeum hétköznaponként 8 órától 16 óráig tart nyitva.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1886-ban Faragó Pál sakkfeladványszerző nemzetközi mester, az 1936. évi sakkvégjáték olimpiai bajnoka.
Források, Jegyzetek[szerkesztés]
- Györffy György: Bodrogvármegye
- ↑ Felsőszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||
