Felsőszentiván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszentiván
Felsőszentiván címere
Felsőszentiván címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bajai
Kistérség Bajai
Jogállás község
Polgármester Vörös Szilárd[1]
Irányítószám 6447
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség 1865 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 36,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 53,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőszentiván  (Magyarország)
Felsőszentiván
Felsőszentiván
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 49″, k. h. 19° 11′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 49″, k. h. 19° 11′ 13″
Felsőszentiván  (Bács-Kiskun megye)
Felsőszentiván
Felsőszentiván
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Felsőszentiván weboldala

Felsőszentiván (horvátul Sentivan[3]) község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőszentiván az 55-ös főút mentén fekszik, Bajától 18 km-re keletre, Bács-Kiskun megye déli részén.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőszentiván Árpád-kori település. Nevét 1198-ban említette először oklevél Scentii néven.

A település a kalocsai érsek birtoka volt, amely valószínűleg a tatárjárás alatt elnéptelenedett.

1325-ben az érsek a régóta lakatlan birtokot Becsei Imrének adta benépesítésre, hogy jobbágyokat telepítsen oda, s egyben átengedte a jobbágyok feletti ítélkezés jogát is.

Szentiván Borottal együtt szerepel az okiratokban. Temploma pedig Szent Iván tiszteletére épült, ezért azonosnak tartható a Borota melletti Szentiván faluval, melyet még 1396-ban is a kalocsai érsek birtokának írtak.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu nevezetessége a Keresztelő Szent János-templom. Mellette egy kőkereszt áll, de nem ez az egyetlen: talán hazánk egyetlen hasonló lélekszámú településén sincs annyi kőkereszt az utcákon, mint Felsőszentivánon, ahol összesen hét található. Az utazók és a vízen járók védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra a Szabadság út és a Fekete-csatorna találkozásánál áll.

Szabadban: Felsőszentiván település népszerű horgászparadicsom, a halastavakat a Bokod- Kígyós-csatorna táplálja.

Művelődési Házban: A Kísérleti Színpad 1977-ben alakult meg Felsőszentivánon Kalmár János vezetésével, aki az óta is a csoport irányítója, rendezője. Az elmúlt évtizedekben országosan ismertté vált az újra és újra megújuló, folyamatosan működő gyermekszínjátszó együttes. Megyei és országos arany oklevelek fémjelzik útjukat. Minden évben szerepelnek a Kecskeméti Ifjúsági Otthon színpadán az Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón Kecskeméten. Az elmúlt 30 év alatt sokan kipróbálhatták tehetségüket, fejleszthették kommunikációs és egyéb képességeiket a színpad gyakorlatain, ahol a legfontosabb a személyiség fejlesztése volt, amiből aztán előadások is születtek. Születésnapjukat 2007. szeptember 22-én szervezték meg a hajdanvolt színjátszók a művelődési ház nagytermében, ami megtelt sok-sok színpadossal, s ezzel nagy örömet és meglepetést szereztek a csoport vezetőjének és egymásnak.

A templommal szemben található épületet pályázati pénzből faluházzá alakíttatta át a helyi Önkormányzat. A Falumúzeum hétköznaponként 8 órától 16 óráig tart nyitva.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1886-ban Faragó Pál sakkfeladványszerző nemzetközi mester, az 1936. évi sakkvégjáték olimpiai bajnoka.

Források, Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Felsőszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]