Ágasegyháza
| Ágasegyháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Kecskeméti | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Füredi János[1] | ||
| Irányítószám | 6076 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1934 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 34,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 55,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ágasegyháza
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ágasegyháza
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
Ágasegyháza község Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kecskeméttől 21 km-re nyugatra.
Régebben elérhető volt a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalon is, itt azonban 2007-ben megszűnt a közlekedés.
[szerkesztés] Népessége
A község lakosságának 2001-ben 98,4%-a magyar, 0,2%-a horvát, 0,7%-a német, 0,2%-a román volt.
[szerkesztés] Külterületei
A településhez az alábbi külterületek tartoznak:
- Bajcsy-Zsilinszky út külterülete
- Galambháza
- Kossuth út külterülete
- Sándortelep
- Zsombosdűlő
Ezek összlakossága 2001-ben 520 fő volt.
[szerkesztés] Története
Régészeti leletek szerint már az ókorban lakott terület volt. Az Árpád-korban kunok birtokolták, ezt bizonyítja az 1353-ból való első írásos említése is. A török hódoltság idején az addig virágzó település teljesen elpusztult, még az 1800-as évek elején is lakatlan volt. Az 1810-es évektől Kecskemét külterülete volt, csak 1952-ben vált önálló községgé.
[szerkesztés] Vallási élete
2001-ben a település felekezeti megoszlása a következőképpen alakult: 77,6% vallotta magát római katolikusnak, görög katolikusnak 0,9%, református volt a település lakosságának 15,3%-a, evangélikus 0,2%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 0,3%, 1,8% nem volt vallásos. A népesség 3,8%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
