Harkakötöny
| Harkakötöny | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Kiskunhalasi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Brassó Imre Albert (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6136 | ||
| Körzethívószám | 77 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 919 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 17,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 52,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Harkakötöny
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Harkakötöny
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| Harkakötöny weboldala | |||
Harkakötöny község Bács-Kiskun megye Kiskunhalasi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Harkakötöny az ország dél-alföldi részén fekvő község, félúton Kiskunhalas és Kiskunmajsa között. A Duna-Tisza közén, a Kiskunság és a Bácska peremén, Bács-Kiskun megye dél-keleti részén helyezkedik el. Pontosabban a kiskunhalasi és kiskunmajsai útvonalon található egy bekötőút, és ez vezet be a kis faluba.
Vonattal elérhető a Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonalon.
A község alig ezer lelket számlál. A település Harka-puszta és Kötöny-puszta területek egyesítésével jött létre. A község nevét Harka/Horka méltóságnév és Kötöny kun vezér nevének szóösszetétele adja. 1949-ben amikor alapították, három házból állt. 2 km-es bekötő vezet a községbe, amely sakktábla jellegét 1952-53-ban az építkezéskor kapta. Belterülete 50 ha, külterülete 5155 ha.
[szerkesztés] Története
A Harka név egy 1451. évi okmányon fordul elő először. Kötöny neve legelőször egy 1493-ban keltezett okelvél szerint Ketzenszállás volt. A harka szó középkori méltóság, a Kötöny szó Kuthen kun fejedelem nevét őrzi. Az elnevezés alapján sok száz éve lakott vidék az alig 61 éves falu. A „9.-10. századi magyarság harmadik főméltósága” személynévként, az egyik honfoglaló vezér Tétény (Töhötöm) viselte a Harka méltóságot. A tisztség legismertebb viselője Bulcsú volt. Kuthen/Kötöny, Magyarország területére a 11-12. században letelepedett kun népek vezére volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A falu határában található temetőt elhagyva találjuk szembe magunkat a Pajorkereszttel (sajnos 2003-ban villám sújtotta, és darabokra tört) található. A keresztet a Börcsök család állította hálából valamiért, ki így, ki úgy mondja.
- A dombról ma gyerekek szánkóznak le telente. Árpád-kori templom romokról is szólnak mendemondák, s annyi bizonyos, hogy minden évben kerülnek elő emberi csontok a környékről a szántások alkalmával.
- A határon húzódik az egykori népvándorlás kori erődvonulat, a Csörsz árka is.
[szerkesztés] Természeti értékei
Jellemző fája az olajfűz, amely a mélyében található szikre utal. A nyáron virágzó sziki növényzet megerősíti ezt. A falu határában található egy tó, Harka-tó, illetve telepített fenyves- és nyárerdő. A halászat és haltenyésztés céljaira kialakított tavat szikfok és vakszik növényzettel, sós réti növényzettel, szikes mocsárral borított felületek kísérik.
A tófelület elsősorban a vándorló és a téli vendégként itt tartózkodó madárfajok, a szikes legelők, rétek pedig a fészkelő madárfajainak szempontjából jelentősek. Védett és fokozottan védett fajok fordulnak elő úgy a növény-, mint az állatvilágból.
Másik különlegesség a környéki homokbuckás táj. Valaha, az északi, északnyugati szelek alakították ki ezt a vidéket. Galagonya és kökénybokrok tarkítják a tájat.
Sok a telepített erdő. Nehéz érintetlen helyeket találni, de még fellelhetők ilyen területek Kötönypusztán kívül Pirtón és Terézhalmon.
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
