Kökény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kökény
Gyümölcse
Gyümölcse
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Prunoideae
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Prunus
Fajcsoport: Prunus
Faj: P. spinosa
Tudományos név
Prunus spinosa
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kökény témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kökény témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kökény témájú kategóriát.

A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar népies nevei: kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.

Elterjedés, élőhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őshonos Európában közép-Skandináviáig, a Brit-szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig.

Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 m magasságig felhatol.[1]

Jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kökény gyümölcse

Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarj telepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. 2 virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kisméretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1-1,5 cm ámérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak.

Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.[1]

Kökényszilva (Prunus domestica subsp. insititia)

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómiai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Almával gyümölcséből mártás készíthető, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk.
  • Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.
  • Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított Patxaran).
  • Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva, vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.
  • Nyersen is ehető.
  • Leveléből is főztek teát.

Gyógyászati[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drogja elsősorban virága (Pruni spinosae flos), továbbá termése (Pruni spinosae fructus). Hatóanyagai flavonoidok és procianidinek. Hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben található meg.[2]

  • Bimbójából (Flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek.
  • A virágzata teaként hashajtó, terméséből készült lekvár viszont hasfogó.
  • Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is használják.[2]
Kökény virágai

Dísznövényként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kedvelt díszcserje, több fajtája van.

  • Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel,
  • Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű,
  • Prunus spinosa ‘Purpurea’ – vörös lombú.[1]

Fa anyaga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon kemény.[1]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Cser
  2. ^ a b Bern

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cser: Bollinger, Erben, Grau, Heubl: Természetkalauz – Cserjék. Illusztrálta:Hans Held, Ford.: B. Thúry Zsuzsanna. Budapest: M-érték Kiadó. 2005. 82–83. o. ISBN 9637304126  
  • Bern: Bernáth Jenő (szerk.) Gyógy- és aromanövények, (3. átdolgozott és bővített kiadás), Budapest: Mezőgazda Kiadó, 486. oldal (2000). ISBN 963 9239 96 8

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]