Wikipédia:Hivatkozások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tudnivalók

A hivatkozások (vagy angolul linkek) a cikk szövegén belül olyan szavak vagy szövegrészletek, melyekre kattintva (vagy őket kiválasztva) egy másik cikkre, vagy egy weblapra juthat az olvasó.

A Wikipédia egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy a cikkek egymásra hivatkoznak: egy cikket olvasva az ismeretlen fogalmakat azonnal meg tudja az olvasó nézni, kiválasztva a szavakat és így elolvasva a hozzájuk tartozó szócikket. A Wikipédiában a linkek normál esetben kék színűek. Akkor pirosak, ha a célpontjuk (még) nem létezik. Ha ezt a belső linket zöld színben látod, akkor a te beállításaidban, ahol ki-bekapcsolható, be van kapcsolva az a segédeszköz, hogy az átirányításra mutató belső linkek kék helyett zölden jelenjenek meg.

A Hogyan lehet új lapot írni? ír a cikkek készítéséről általában, itt most csak a hivatkozásokkal foglalkozunk.

Hivatkozás Wikipédia-szócikkekre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belső hivatkozást a magyar Wikipédia egy cikkére a szerkesztési nézetben [[cikknév]] formázással hozhatsz létre. Mindig használd a szócikk megnevezését, ami egyes számban és ragozatlan alakban található. Nem szükséges, hogy ilyen szócikk létezzen - sőt, új szócikkeket csak ilyen módon lehet elindítani.

Ha a hivatkozást többes számban, ragozott formában szeretnéd használni, akkor a toldalékokat a szögletes zárójelen kívülre írd, mint pl: ''[[cikknév]]hez''

Ha valami mást szeretnél megjeleníteni, mint ami a hivatkozott szócikk neve, akkor a hivatkozást a [[cikknév|látható szöveg]] formában használd, például [[gólya|gólyák]] vagy [[csersav|tannin]] Ehhez segítséget nyújt az Elnevezési szokások lap.

Hivatkozás egy szócikk bizonyos fejezetére[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem csak teljes szócikkekre lehet hivatkozást készíteni, hanem azokon belül közvetlenül egy fejezetcímre (vagy alcímre) is. A használatához a hivatkozás címe mellé egy „#” jelet kell tenni, és utána pedig a hivatkozni kívánt fejezet vagy alfejezet vagy al-alfejezet stb. címét.

Minta:
  • Szócikk / 2. Fejezet / 2.3. Alfejezet / 2.3.1. Al-alfejezet
[[Szócikk címe#Al-alfejezet címe]]
Példák:
[[Wikipédia:Wikifogalmak jegyzéke#Link]] → Wikipédia:Wikifogalmak jegyzéke#Link
[[Wiki#Hivatkozás és lapok készítése|A wikihivatkozások története]] → A wikihivatkozások története

Megjegyzések:

  • Látható, hogy nem szükséges (és nem is lehetséges) az alfejezetek teljes elérési útját megadni; a szócikk megnevezése utáni „#” jelet egyből az akárhányad rendű alfejezet címe követi – természetesen az alfejezet sorszáma nélkül. Fontos, hogy az alfejezet címe szerint írjunk kis- ill. nagybetűket a hivatkozásban is (általában nagy kezdőbetű). A szócikkek címével szemben itt nem mindegy, hogy kis- vagy nagybetűvel kezdődik a cím.
  • Ha az alfejezet nem létezik, vagy például törlik, a hivatkozás automatikusan a teljes szócikkre fog mutatni.
  • Ha egy oldalon belül szeretnél más bekezdésre hivatkozni, akkor a lap neve elhagyható, elég a # jel és a fejezet (vagy alfejezet) címe:
    [[#Mire hivatkozz és mire ne?]] → #Mire hivatkozz és mire ne?
    De egy szócikkben sokkal szebben mutat a [[#Mire hivatkozz és mire ne?|Mire hivatkozz és mire ne?]] alak, amiből ez lesz: Mire hivatkozz és mire ne?
  • Ha a cikket átnevezik, de a szakaszcím megmarad, a hivatkozás továbbra is működni fog.

A # jellel nemcsak szakaszcímre, hanem a {{horgony}}(?) sablon által meghatározott helyre is lehet hivatkozni. Tegyük fel például, hogy a Játékgépek szócikk Félkarú rabló szakaszára szeretnél hivatkozni. Érdemes lehet a horgony sablont elhelyezni a cím előtt, imígyen:

{{horgony|Félkarú rabló}}
== Félkarú rabló ==

Ha most valamelyik buzgó szerkesztő politikai korrektségből Fogyatékkal élő bűnelkövetőre javítja a szakaszcímet, a sablonnak köszönhetően a [[Játékgépek#Félkarú rabló]] hivatkozás még mindig a megfelelő cikkrészlethez fog vezetni.

A horgony sablon előnye, hogy táblázatok belsejében is használható, ahol a szakaszcím nem.

Mire hivatkozz és mire ne?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnehezebb kérdés az, amikor el kell dönteni: mire hivatkozz és mire ne? Ha nincs elég hivatkozás, akkor a cikket nehéz olvasni a sok ismeretlen fogalom miatt; ha túl sok, akkor a cikk a sok hivatkozástól átláthatatlan lesz.

Az alábbi elveket érdemes figyelembe venni:

  • Nézd meg, hogy a cikk, amire hivatkozol, létezik-e! Ha nem, írd be a kifejezést vagy más ismert alakjait a keresőbe – lehet, hogy a cikk más címen van meg, mint amit vártál, és érdemes az általad keresett alakról egy átirányítást készíteni.
  • Ha nem létező cikkre mutató hivatkozást szeretnél, gondolj bele: lesz-e az adott fogalomnak enciklopédia-szócikke belátható időn belül? Van-e értelme ilyet csinálni? (A Wikipédia nem szótár, tehát az olyan szavakra, melyekről enciklopédiacikket nem érdemes írni azon túl, hogy a jelentését megmagyarázod, ne csinálj hivatkozásokat. Ha nagyon szükségét érzed, hivatkozz egy Wikiszótár-cikkre!)
  • Az adott fogalom első előfordulásánál csinálj hivatkozást rá. A későbbiekben ugyanazon szócikkre ne csinálj hivatkozást, legalábbis 15-25 soron belül ne. (Semmiképp ne csinálj hivatkozást minden egyes előfordulásánál!) Elterjedt szokás azonban, hogy az infoboxban szereplő linkeket a főszövegbeli első előfordulásnál is megismétlik.
  • Lehetőleg csak azokra a szavakra tegyél hivatkozást (akár léteznek már szócikként, akár nem), amelyeknek valamilyen szerepük van az adott szócikk szempontjából. (például a bejgliről szóló szócikkben legyen hivatkozás a mák és dió szavakra, sőt, még a reformkor szóra is lehet rakni, ha a cikk tárgya szempontjából fontos megemlíteni, de az „50 dkg liszt”-nél nem kell az 50-es számra tenni).
  • A logikusan összetartozó kifejezéseket ne vágd el! Például tegyük fel, hogy egy szócikkben az „1848–49-es forradalom és szabadságharc” kifejezéssel találkozol. Nem célszerű önmagában az 1848-ra, a 49-re vagy a forradalom szóra hivatkozást tenni, hanem az egészre: 1848–49-es forradalom és szabadságharc - mivel itt egyetlen fogalomról van szó, aminek ezt a címet érdemes adni.

A hivatkozások ellenőrzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elkészült hivatkozásokra érdemes rákattintani, hogy lássad: csakugyan arra a szócikkre mutatnak-e, amelyikre gondoltál. Gyakran előfordul, hogy a link link; elkékül ugyan, de nem a jó oldalra mutat, hanem egy egyértelműsítő lapra, egy átirányításra vagy éppen ugyanannak a szónak egy másik jelentésére. Ez különösen azonos nevet viselő személyek esetén okozhat zavart, ha az olvasó nem veszi észre, hogy ez a Kovács János nem is az a Kovács János. Ilyenkor érdemes megkeresni a ténylegesen megcélzott oldalt és azt linkelni; ha pedig az oldal még nem létezik, körülnézni az egyértelműsítő lapon vagy a hasonló témájú szócikkek között, hogy adott-e már valaki nevet neki. Ha igen, használd te is azt a nevet; ha nem, találj ki te egy jó címet, és vezesd fel az egyértelműsítő lapra, hogy mások is lássák. Ha kell, te magad is létrehozhatod az egyértelműsítő lapot. A legjobb persze, ha rögtön megírod a hiányzó cikket is. :-)

Miért baj, ha a hivatkozás egyértelműsítő lapra mutat?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azért, mert ilyenkor az olvasónak egyrészt külön munkájába kerül megkeresni azt a jelentést, amelyikre te utalni akartál a hivatkozással, másrészt meg nem is biztos, hogy sikerülni fog neki, ha nem rendelkezik a megfelelő háttérismeretekkel. Ha például csak a Colombière névre linkelsz, nagyon kevés olvasó fog rájönni, hogy a két szűk körben ismert 17. századi francia közül melyikre gondoltál. Különösen gyakran fordul elő azonos név az ókori görögöknél, például Hipparkhosz.

Mikor baj, ha a hivatkozás átirányító oldalra mutat?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb esetben az átirányító oldalra mutató hivatkozás nem jelent semmilyen bajt.
Az átirányításra mutató hivatkozás akkor jelenthet gondot, ha az átirányított alak egy hibás névről mutat a helyes névre. Ilyenkor a hivatkozás javítása hozzájárul a szócikk helyesírási, nyelvhelyességi színvonalának emeléséhez. (Jelenleg az ilyen hibás alakok gépi javítása nem történik meg automatikusan.)
Bizonyos esetekben egy lap átnevezése után egymásra átirányító cikkek láncolata (ún. kettős átirányítás) alakul ki, melyet a rendszer nem old fel automatikusan és az olvasónak kézzel kell továbbkattintania a helyes címhez. Ezeket a kettős átirányításokat általában nagyon gyorsan kijavítják a szerkesztők és a különböző botok, így nem szükséges a kettős átirányításra mutató hivatkozások javítása.
A helyes átirányításokra való hivatkozásokat is át szoktuk javítani kézzel és bottal egy közvetlen hivatkozásra olyankor, ha nem várható, hogy az átirányító lap nevén valaha is önálló cikk fog születni.

Résztéma, önálló téma, avagy: Mikor jó, ha a hivatkozás egy átirányító lapra mutat?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A [[másikcikk#szakaszcím|téma]] forma akkor jó, ha a hivatkozott téma egy másik cikk résztémája, és nem valószínű, hogy a témából valaha is önálló cikk lesz.
  • Ha viszont várható, hogy a téma idővel önálló cikké lesz, akkor ez a fajta hivatkozás a cikk megszületésekor nagyon megnehezítené azoknak a helyeknek a megtalálását, amelyeknek ettől kezdve közvetlenül a frissen megszületett cikkre kéne mutatnia.
A megoldás egy „Téma” című átirányító lap létrehozása a következő tartalommal:
  • #Átirányítás [[másikcikk#szakaszcím]]
és akkor a hivatkozás így nézhet ki:
  • [[téma]] vagy *[[téma|toldalékos forma]]
Ez átirányításra mutat és így zöld színű jelzést kap, de egy esetleg önálló cikké fejlődő téma esetében a zöld szín nem hibát jelez, hanem az ide mutató linkek későbbi megtalálását könnyíti meg, ezért hagyjuk meg zölden! Még akkor is ez a helyes megoldás, ha bizonytalan, hogy az önálló cikk létre fog-e jönni vagy sem.

Magányos és zsákutca cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédia szócikkek akkor igazi, élő cikkek ha hivatkoznak más cikkekre, és rájuk is hivatkoznak más szócikkek (és ideális esetben a Kezdőlapról el lehet jutni valamilyen úton az adott cikkhez); ebben az esetben a szócikk beilleszkedik a Wikipédia tudásanyagába, és részévé válik annak.

Magányos cikkek azok a cikkek, melyekre senki nem hivatkozott. Ezekre nem lehetséges máshonnan eljutni, rájuk senki nem hivatkozik: nem szerves részei az enciklopédiának.

Ennek két oka lehet:

  • A szócikk témáját említik más cikkek, de nincs elkészítve a hivatkozás. Ilyenkor érdemes rákeresni a témára (pl. a Google segítségével), és megcsinálni a hivatkozásokat.
  • A szócikk olyan témáról szól, mely semmilyen kapcsolatban nincs más szócikkekkel. Ez rossz jel: vagy hiányoznak a Kezdőlapról illetve a Wikipédiából a téma "főlapjai" (ekkor érdemes ennek utánanézni, és segíteni a dolgon!), vagy a szócikk tartalma nem tart közérdeklődésre számot, senki nem ír olyan cikket, ami valaha is megemlítette a cikk témáját. Ebben az esetben lehet, hogy a cikkre nincs is szükség.

A zsákutca szócikkek azok, melyekre hivatkoznak ugyan, de onnan nem vezet tovább egyetlen hivatkozás sem. Ez néha nem hiba, főként rövidebb cikkek esetén, de gyakran azt jelzi, hogy a cikk vagy érdektelen, semmihez sem kapcsolható dolgokról szól, vagy leggyakrabban azt, hogy ideje átnézni, és a szükséges hivatkozásokat beleírni. Egy technikai sajátosság, hogy a cikkek összeszámlálásakor a zsákutca cikkek figyelmen kívül maradnak.

Egyszerűsített formák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha egy cikk neve zárójeles részt tartalmaz, akkor hivatkozhatsz rá [[11 (szám)|]] formában (vagyis nem kell kiírnod a "|"-jel utáni részt még egyszer), ami ugyanaz, mintha leírnád másodjára zárójel nélkül: [[11 (szám)|11]].

Ugyanígy lehet a névtereket (vagyis a szócikk neve előtt szereplő, kettősponttal elválasztott csoportnevet) eltüntetni, például [[Wikipédia:Névtér|]]. Ez a rövidítés még pár hasonló esetben működik, például a lentebb látható idegen nyelvű Wikipédiákra való hivatkozásnál.

Hivatkozás más Wikimedia-projektek szócikkeire[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idegen nyelvű Wikipédiák szócikkeire[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikipédia nem elszigetelt internetes projekt, hanem egy száznál is több nyelven íródó enciklopédia-család része. Ezt ki is használjuk úgy, hogy az olvasók jobb tájékoztatása érdekében a cikkekbe a testvér-wikipédiák megfelelő cikkeire mutató hivatkozásokat illesztünk. Az ilyen nyelvközi hivatkozásoknak két típusát különböztetjük meg aszerint, hogy egy adott cikkben lévő hivatkozás egyszerűen a cikk idegen nyelvű megfelelőjére vagy pedig egy más témájú cikkre mutat.

Nyelvközi hivatkozások a cikk idegen nyelvű megfelelőjére (interwikilink)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakori az, hogy a magyar Wikipédia egy-egy cikkének tárgyáról más nyelvű wikipédiákon is van cikk. Annak a cikknek, amit most olvasol, megvan a megfelelője például német, latin és szlovák nyelven is. Az olvasók lehető legszélesebb körű tájékoztatása érdekében az ilyen testvércikkre mutató hivatkozásokat a bal margón, a „más nyelveken” felirat alatt soroljuk föl. Ennek a listának az elemeit [[nyelvkód:szócikknév]] alakú hivatkozások (a Wikipédián megszokott szóval interwikilinkek) segítségével helyezzük el a cikkben. Azt például, hogy a latin Wikipédia Nexus című cikke szintén a hivatkozásokkal foglalkozik, úgy jelöljük, hogy a cikkben a [[la:Nexus]] kódot helyezzük el. Az ilyen típusú hivatkozások mindig a bal margón jelennek meg, függetlenül attól, hogy hová illesztjük be őket, de szokás szerinti helyük szerkesztői nézetben a cikk végén van. Ilyen jellegű hivatkozást csak ugyanarról a témáról készítünk, amiről az éppen szerkesztett cikk szól.

Hivatkozások nem megegyező témájú cikkekre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korlátozott körülmények között olyan cikkekre is készíthetünk nyelvközi hivatkozást, amelyek nem az éppen szerkesztett cikk idegen nyelvű megfelelőjére, hanem egy más témájú idegen nyelvű cikkre mutatnak.

Ennek egyik módja az, hogy a szövegbe [[:nyelvkód:szócikknév|]] alakú hivatkozást illesztünk. Például a London link a horvát Wikipédia Londonról szóló cikkére mutat. Az ilyen típusú hivatkozásokat nem szoktuk a cikkek szövegében használni, nehogy megzavarjuk az olvasót, aki esetleg nem számít arra, hogy a linkre kattintva egy más – akár számára érthetetlen nyelvű – Wikipédián köt ki, de vitalapokon és más közösségi lapokon praktikus eszközök ezek.

A nyelvközi hivatkozások egy másik típusa a még meg nem írt cikkekkel kapcsolatos. Bár a magyar Wikipédia a tudás gyorsan bővülő tárháza, időről időre előfordul, hogy egy olyan cikre hivatkozunk, ami még nem létezik. Ha például a mi Wikipédiánkon egyelőre nincs még cikk a h-kobordizmus nevű matematikai fogalomról, akkor ha egy cikkben erre hivatkozunk, a megfelelő link piros színnel jelenik meg, mutatva az olvasónak, hogy ilyen témájú cikkünk nincsen még. Előfordulhat azonban, hogy valamelyik testvér-wikipédiának már van jó minőségű cikke az adott témáról. Az angol Wikipédia például tartalmaz cikket a h-kobordizmusról h-cobordism címmel. Hasznos lehet tehát az angolul tudó olvasót arról informálni, hogy ha a magyar Wikipédia nem is nyújt információt arról, hogy mi az a h-kobordizmus, az angol Wikipédia megfelelő cikke eligazítást nyújthat. Ezt a tényt a {{linkiw}}(?) sablon segítségével jelezhetük így: [[h-kobordizmus]]{{linkiw|en|h-cobordism}}, ami így jelenik meg: h-kobordizmus(en). Az (en) szimbólumra kattintva az angol Wikipédia megfelelő cikke nyílik meg. Ezt az eszközt kizárólag a meg nem írt cikkekre mutató, piros színű linkekkel együtt használjuk. (Érdemes észben tartani, hogy ez utóbbi sablonnak a hasznosságáról élesen megoszlik a közösség véleménye, ezért nyakra-főre való alkalmazása nem ajánlott.)

Más Wikimédia-projektek cikkeire[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Projekt neve Hivatkozás formája Példa
Wikimédia Commons [[commons:lapnév]] commons:Kezdőlap
Meta [[m:lapnév]] m:Kezdőlap
Wikiszótár / Wiktionary [[wikt:lapnév]] wikt:Kezdőlap
Wikidézet / Wikiquote [[q:lapnév]] q:Kezdőlap
Wikikönyvek / Wikibooks [[b:lapnév]] b:Kezdőlap
Wikihírek / Wikinews [[n:lapnév]] n:Kezdőlap
Wikiforrás / Wikisource [[s:lapnév]] s:Kezdőlap
Wikiegyetem / Wikiversity [[v:lapnév]] nincs magyar Wikiegyetem
Wikifajok / Wikispecies [[species:lapnév]] species:Kezdőlap
MediaWiki-wiki [[mw:lapnév]] mw:MediaWiki/hu
WMF-wiki [[wmf:lapnév]] wmf:Home
magyar Wikipédia más (magyar) projektből [[w:lapnév]]
magyar Wikipédia más (nem magyar) projektből [[w:hu:lapnév]]

A kezdőlap neve elhagyható, tehát a q:Kezdőlap és a q: hivatkozás egyaránt a Wikidézet kezdőoldalára vezet. (A Meta és a Commons esetében ez nem igaz, mert azok wikiközi projektek, és az alapértelmezett kezdőoldaluk angol nyelvű.)

Ha nem magyar nyelvű változatra akarunk hivatkozni, azt kulcsszó:nyelv:lapnév alakban lehet. Például az angol Wikiszótár kezdőlapja: wikt:en:Main Page, vagy – az előző bekezdésben írtaknak megfelelően – wikt:en:. Ennek csak azoknál a projekteknél van értelme, amikből nyelvenként külön wiki van; ezek – a Wikipédián kívül – a Wikiszótár, Wikidézetek, Wikikönyvek, Wikihírek, Wikiforrás és a Wikiegyetem.

Társprojekt-bejegyzésekre hivatkozás külső hivatkozásként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sablonok leírását lásd a dokumentációs lapjukon.

Más projektekbe való cikk megjelölése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb interwiki linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos más, a Wikimédia Alapítványtól független oldalra is lehet hivatkozni interwiki linkkel. Néhány jelentősebb ezek közül:

Projekt neve Hivatkozás formája Példa
arXiv [[arXiv:archívum/azonosító]] arXiv:quant-ph/0308163
bugzilla [[bugzilla:hibaazonosító]] bugzilla:856
Google [[Google:keresendő szöveg]] Google:all,your,base (megjegyzés)
MeatBall [[MeatBall:lapnév]] MeatBall:AngryCloud
RFC [[RFC:sorszám]] RFC:1855
Slashdot [[Slashdot:cikk]] Slashdot:04/12/14/1732238
WardWiki [[c2:cikk]] c2:DesignPatterns
Wikia [[wikia:wikinév:lapnév]] wikia:lotr:Main Page
Wikivoyage [[wikivoyage:lapnév]] wikivoyage:Budapest

A teljes lista megtalálható az Interwiki map oldalon.

Hivatkozás külső weblapokra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikipédián kívüli weblapokra általában a cikkek alján szokás hivatkozni, és irányelv az, hogy a cikkek belsejében minél kevesebb külső hivatkozás szerepeljen.

Külső lapokra lehet az alábbi módokon hivatkozni:

  • Egyszerűen a lap címével, pl: http://www.wikipedia.hu/
  • Úgy, hogy csak egy hivatkozási szám szerepeljen: [http://www.akarmi.hu/], ekkor egyesével növekvő számokkal helyettesítődnek a hivatkozások, pl.: [1]
  • A harmadik a leggyakrabban használt forma, amikor a hivatkozáshoz külön szöveget is írsz: [http://www.akarmi.hu/ Az akármi hu lapja]. Ez így jelenik meg: Az akármi hu lapja (Ügyelj arra, hogy szóköz van a cím és a szöveg között!)

Ne felejtsd le a http:// részt a link elejéről, különben nem fog működni!

A külső weblap nyelvének feltüntetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatkozás után praktikus feltüntetni azt a nyelvet is, amelyen az olvasható. Ez történhet kézzel beírva:

vagy nyelvikon sablonokat használva:

A sablon beírásához az adott nyelv ISO 639-1 szabvány szerinti kódját kell dupla kapcsos zárójelbe tenni. Néhány nyelv kódja: {{de}} → német; {{en}} → angol; {{fr}} → francia. A teljes lista itt található: Kategória:Nyelvikonok.

Automatikus linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizonyos szövegek automatikusan, mindenféle speciális jelölés nélkül linkként jelennek meg. Ezek:

Az automatikus linkelés elkerülésére a szöveg körül a <nowiki>...</nowiki> alkalmazható.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]