Borota
| Borota | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Jánoshalmai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mikó Ferencné[1] | ||
| Irányítószám | 6445 | ||
| Körzethívószám | 77 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1322 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 16,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 81,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Borota
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Borota
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,266°, k. h. 19,221° | |||
Borota (horvátul Velika Pustara, Pustara, Gospodska Pustara) község Bács-Kiskun megye Jánoshalmai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Elnevezései [szerkesztés]
Horvátul a településnek két neve létezik. A garaiak Gospodska Pustara-nak, a felsőszentivániak Velika Pustara-nak vagy Pustara-nak hívták.[3]
Fekvése [szerkesztés]
A község Bács-Kiskun megye déli felén helyezkedik el Bajától 26 km-re és Kiskunhalastól 35 km-re. A kiskunsági homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál fekszik. Területének 60%-a homokos, 40%-a a jó termőképességű közép kötött talaj.
A község 8180 hektár közigazgatási területéből 8034 hektár a külterület, amelyen még ma is a lakosság több mint 10%-a él.
A külterület mintegy 30%-a erdő, 35%-a jó minőségű szántó, a többi rét-legelő, szőlő-gyümölcs, kivett terület.
Története [szerkesztés]
Borota község nevét 1325-ben említették először Boroth néven.
A település a kalocsai érsek birtoka volt. A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett.
1325-ben az érsek a régóta néptelen birtokot átadta Becsei Imrének benépesítésre, és egyúttal átengedte Becseinek a jobbágyok feletti ítélkezés jogát is. 1519-ben Boroti Lóránt Pál birtoka volt, majd Balassa Lászlót és Fülöp Ábrahám apát szerezte meg. A későbbiekben török összeírások is említik a falut. 1658-ban gróf Wesselényi Ferenc nádor Serényi Pálnak adományozta. 1740-ben herceg Grassalkovich család volt egész Borota ura, ők azonban feldarabolták, illetve eladták a birtokot a gróf Cseszneky családnak. 1750-től Borota Rém községhez tartozott, Szentkáta viszont a Csesznekyek majorja maradt. 1872-től a XIX. század végéig önálló község, majd ismét Rém fennhatósága alá kerül. 1911-től végleg önállóvá válik.
Lakosság [szerkesztés]
- 1910-ben 2760 fő
- 1930-ban 3738 fő
- 1948-ban 4049 fő (ennek közel kétharmada külterületen élt)
- 1965-ban 2500 fő
- 1990-ben 1780 fő
- 2000. január 1-jén 1677 fő
A lakosság 100%-a magyar. A fő vallás: római katolikus.
Infrastruktúra [szerkesztés]
Minden utcában el van vezetve a víz, a gáz, a villany, a telefon és a kábel tv hálózat. Minden utca szilárd burkolatú, minden utca legalább egyik oldalán ki van építve a járda.
Oktatás [szerkesztés]
A hetvenöt fős Napközi Otthonos Óvoda és a kétszáz fős Általános Iskola.
Híres személyek [szerkesztés]
- Borota volt gróf Cseszneky Imre méntelepének székhelye.
- Borotán született Faragó „Judy” István, a Scampolo együttes alapító tagja.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Borota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
