1658

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Évek: 1653 – 1654 – 1655 – 1656 – 1657 – 1658 – 1659 – 1660 – 1661 – 1662 – 1663

Tartalomjegyzék

január 9. – II. Rákóczi György lemondatja Rhédey Ferencet és újra elfoglalja Erdély trónját.
február 11. – X. Károly Gusztáv svéd király elfoglalja Sjælland szigetét, ezzel fenyegetve Koppenhágát.
február 18. – A taastrupi szerződés aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között.
február 26. – A roskildei békeszerződés aláírása Svédország és Dánia-Norvégia között. (Nemsokkal a svéd-dán-norvég béke megkötése után osztrák, lengyel és brandenburgi seregek nyomulnak be Németországból dánföldre és az országot okkupáció alatt tartó svédeket nagy győzelmek kíséretében kiűzik.)
augusztus 1. – I. Lipótot német-római császárrá koronázzák.
szeptember 5–20. – Az Erdélybe betör tatárok közel 100 000 embert ölnek meg, hurcolnak rabságba. (A tatárok feldúlják Nagyenyedet, Tordát, Kolozsvárt és Marosvásárhelyt.)^[1]
szeptember 2. – Török kézre kerül Jevő vára.^[1]
szeptember 14. – Köprülü Mehmed nagyvezér Jevő vára alatt Barcsay Ákost nevezi ki Erdély fejedelmévé.^[1]
október 11. – A török nagyvezér parancsára az erdélyi rendek Barcsay Ákost választják II. Rákóczi György helyébe.^[1]
december 25. – A lengyel hadak a dánok segítségével a koldingi csatában legyőzik a svédeket Dániában.

az év folyamán – Köprülü Mehmed nagyvezér seregével megindul Erdély ellen.^[1]
május – II. Rákóczi György erdélyi fejedelem Lippánál megveri a budai pasa seregét.^[1]

július 10. – Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós, műgyűjtő, diplomata, utazó, tudós, hadmérnök, nyelvész-filológus, katona († 1730)

^ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 252. p.