Lakitelek
| Lakitelek | |||
 |
|||
| Tősfürdő légifotója | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Kecskeméti | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Felföldi Zoltán (FIDESZ-Nemzeti Fórum)[1] | ||
| Irányítószám | 6065 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4451 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 81,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 54,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Lakitelek
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Lakitelek
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,869°, k. h. 19,995° | |||
| Lakitelek weboldala | |||
Lakitelek négyezer hatszáz lakosú nagyközség a Duna-Tisza közén Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti kistérség keleti részén, Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától egyenlő távolságban a Homokhátság és a Tisza-völgy találkozásánál. A mai község Kecskemét város birtokaiból, puszták egyesítésével jött létre. Jelenleg külterületként Lakitelekhez tartozik: Felsőalpár, Kisalpár, Árpádszállás, Szikra, Szikra-Oncsatelep, Kapásfalu, valamint Tőserdő.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Budapesttől 120, Kecskeméttől 27 kilométerre fekszik, a Tiszától mindössze 3 kilométer választja el.
Közlekedési csomópont jellegének köszönhetően több irányból is könnyen megközelíthető – akár a 44. számú főközlekedési úton, akár vasúton a MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton, illetve a 145-ös számú Szolnok–Kiskunfélegyháza vasúti mellékvonalain.
A két vasútvonal Lakiteleken keresztezi egymást.
Története[szerkesztés]
A település nevét 1075-ben Bocz néven említette először oklevél, amikor a király Alpár mellett egy Bocz nevű udvarnokot adott családjával együtt a garamszentbenedeki apátságnak. Ennek a Bocznak a nevét tarthatta fenn egyrészt a Bocz nevű halastavas hely, amelyet 1276-ban Alpár után említettek, mint a Bor-Kalán nemzetségbeli Nána adományát a margitszigeti apácák számára, másrészt 1489-ben Bocztelek a garamszentbenedeki elveszett birtokok között szerepelt.
Mai területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki 1949-1950-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak.
A rendszerváltás idején az ellenzékiek többször is szerveztek itt találkozót. Az első alkalommal, 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor lakiteleki házának kertjében felállított sátorban alakult meg a találkozó után a Magyar Demokrata Fórum. A második alkalommal, 1988. szeptember 3-án pedig mozgalmat is indítottak pártjuk mellett. Lezsák később a párton belüli események hatására megalakította a lakitelek-munkacsoportot, amivel belülről próbálta az elképzelései szerinti irányba terelni az MDF politikáját.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus plébánia
- Református templom
- Népfőiskola
- Tősfürdő – Lakiteleki Termálfürdő: Az itteni víz alkálihidrogén-karbonátos gyógyvíz, amely összetételénél fogva alkalmas vegetatív idegrendszeri zavarok és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, illetve baleseti rehabilitációra. Hat medence, egy csúszda és sok kényelmet biztosító szolgáltatás üzemel.
- Kiskunsági Nemzeti Park része: Tőserdő
- Tőserdő kastély
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lakitelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||
