Dunapataj
| Dunapataj | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Kalocsai | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Dusnoki Csaba[1] | ||
| Irányítószám | 6328 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3296 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 90,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dunapataj
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Dunapataj
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,643°, k. h. 18,996° | |||
| Dunapataj weboldala | |||
Dunapataj nagyközség Bács-Kiskun megyében a kalocsai kistérségben található.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Duna bal partján az 51-es főút mellett.
A nagyközséghez tartozik a közkedvelt fürdő- és üdülőhely, a Szelidi-tó. A tavat legkönnyebben a községből induló úton lehet megközelíteni. Kerékpárral Dunapatajt az EUROVELO 6 nemzetközi kerékpár útvonalon, a Szelidi-tavat pedig a községből kiinduló új kerékpárúton lehet elérni.
Története [szerkesztés]
Dunapataj és a szomszédos Szelidi-tó között bronzkori település emlékeit találták meg, e szerint már korán lakott volt a terület.
A honfoglalás korában a magyarok korán letelepedtek ezen az akkor még mocsarakkal, vizekkel erősen szabdalt, enyhén dombos vidéken.
A területet a központi törzs, Árpád törzse szállta meg. Ebből a korból származik a Pataj helységnév is, amely egy főember, Pata nevéből ered. Pata Géza kortársa, illetve valamilyen fokú rokona lehetett.
Oklevelek először 1145-ben említették a község nevét, és valószínűleg már igen korán, a 13-14. században kőből épített, méretes templommal rendelkezett a falu.
A középkorban Pataj a Fejér vármegye solti székéhez tartozott és egy 1424-es oklevél szerint ekkor már plébániája is volt.
Pataj fejlődése a 14. században vett lendületet. 1421-ben a Pataji Zubor család birtoka volt. 1409 és 1872 között mezővárosi rangban állt, ezt bizonyítja egy 1639-ben kelt oklevél is, amely mezővárosként említette.
A mezőváros a török hódoltságot viszonylag jól átvészelte, nem pusztították el, lakossága kontinuus maradt, illetve betelepülőkkel gyarapodott.
1561-ben Ferdinánd király Paksy János komáromi várkapitánynak adományozta a mezővárost.
A protestanizmus elterjedésével Pataj reformálódott és a lakosság túlnyomó többségét a református vallásúak adták. Az első hiteles adat a pataji reformációra nézve az 1576-os hercegszőllősi zsinat, amelyen Tatár Mihály pataji prédikátor is részt vett. A katolikus vallás csak a 18. századtól kezdett el teret nyerni a településen - katolikusok beköltözésével.
Rákóczi fejedelem 1703-ban kelt oltalomlevelében megtiltotta hadainak, hogy a település lakosait támadják, javaikat rongálják. Az 1700-as években többször is birtokost váltott Pataj.
A település egy ideig református püspöki székhely volt, pataji születésű püspöke Patai P. Sámuel volt. Katolikusok csak a 18-19. században települtek be, a lakosság a református többségét a közelmúltig megtartotta.
A 19. században jelentős kereskedelem folyt a településen, évente 3 országos vásárt tartottak, illetve több szárazmalom dolgozta fel a helyiek által megtermelt gabonát. Terményei a gabonaféléken túl hagyma és zöldségek, szőlő és gyümölcstermesztés, de jelentős volt az állattenyésztés is, főleg a marhatartás.
Pataj meghatározó és fájó eseménye a Tanácsköztársaság ideje, ezen belül is az 1919 június 18-23. közötti időszak. Innen indult ki a kommunista diktatúra ellen a Duna-melléki ellenforradalom. Rövid harcok után győzött a vörös hatalom, és az ezt követő megtorlások során Szamuely Tibor vezetésével 63 főt akasztottak fel vagy lőttek agyon a hírhedt Lenin-fiúk.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunavecsei járásához tartozott.
1910-ben 5871 lakosából 5858 magyar volt. Ebből 1870 római katolikus, 3718 református, 186 izraelita volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- 2 db körforgó
- Pataji Múzeum.
- Katolikus templom.
Épült 1761-ben copf stílusban, Nepomuki Szent János tiszteletére. Különlegessége 1934-es átépítésből, bővítéséből adódik, amit Möller Károly építész dolgozott ki, és az ő irányítása alatt hajtották végre. A templom szentélyét levágták a templomhajóról, majd görgők és csigás szerkezetek segítségével 6 ember közel 10 métert húzta odább. A köztes rész felfalazásával növelték a meg a templomhajót. Magyarországon ez volt az első épületelhúzás, a templom műemléki épület. [3]
- Református templom. A 15. századból származik, tornyát 1773-ban emelték.
- Szelidi-tó.
- Miklapuszta. Itt található hazánk legnagyobb összefüggő, meszes-szódás szikes pusztája. Amikor a területet víz borítja, megjelennek a vízimadarak, és nyomukban a ragadozók, mint a kígyászölyv, a parlagi- és rétisas. Fészkel itt bíbic, székicsér, túzok és ugartyúk.
- Bencze-kastély. A Szelidi-tó szomszédságában álló kastély Bencze Gábor földbirtokosról kapta a nevét. A kastély környezetében egykor jelentős szőlőművelés folyt.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Dunapataj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Dunapataj honlapja
Magyar Bálint: A Dunánál I-II. Dunapataj 1944-1958. Dokumentumszociográfia. Új Mandátum Kiadó, Jelenkutató Alapítvány, Budapest 2007.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
