Lenin-fiúk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserny József a Lenin-fiúk körében
Szamuely Tibor és Kun Béla (1919. május 1.)

A Lenin-fiúk az 1919-es Tanácsköztársaság kommunista terrorkommandója volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spontán módon szerveződött, majd alárendelték a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztályának. Szamuely Tibor támogatásával és a budapesti Teréz körúti Batthyány-palotában székelő Cserny József vezetésével 200 fős halálosztó különítményt állítottak fel. A kegyetlenségükről hírhedt csoport tagjainak a felszerelése bőrnadrág, bőrkabát, bőr lábszárvédő, tányérsapka, karabély, Steyer-pisztoly, szurony és tojás kézigránát volt.

Szamuely Tibor a halálvonatának nemzetközi legénységét részint közülük, részint a Mozdony utcai tanítóképzőben és a Trefort utcai gimnáziumban tanyát vert csoportokból válogatta össze. Ennek összetétele változott, volt azonban 34 állandó tagja, melyet azonosítottak. Ezek betűrendben a következők: Babulka Engelbert, Berényi László, Braun Mór, Dékány István, Gábor Antal, Gáspár József, Gerlei Géza, Hefter Mihály, Huber Béla, Jónás Gyula, Kerekes (Kohn) Árpád, Jablonszki Maxim, Kámán József, Knechtl Gyula, Kovács Gyula, Kövér Lajos, Köves János, Krajcsovics József, Leviritz Antal, London Béla, Lőbl Mór, Lőwinger Béla, Lukács László, Major József, Mann József, Max Miksa, Oswald József, Pálinkás István, Pap Géza, Schön Gábor, Sturcz Károly, Szabó József, Szamuely László, Uraszov Vladimir. Abban az esetben, mikor Szamuely tömeges megtorlásra indult (pl. Csornára, Kalocsára, Kapuvárra és Szolnokra), elkísérte még: Bartalos István, Bonyháti Tibor, Csomor Gábor, Csoba Péter, Dögei Imre, Groó Géza, Holtzmann Lipót, Kakas József, Kuszkó József, Löscher Márton, Miákovics Ferenc, Pergovátz Károly, Pervanger Mihály, Pintér ?, Simits ?, Steier Aladár, Steiger János, Verszk Vilmos. Ügyészek megállapították, hogy 92 bizonyított gyilkosság társtettesi voltak a „különvonaton” lakó Lenin-fiúk.

„Mindenütt szaladgálnak, ágálnak az ellenforradalmárok, üssétek le őket! Üssétek agyon ott, ahol találjátok őket! Ha csak egy órára is sikerül felülkerekedni az ellenforradalomnak, nem lesz kíméletes egyetlen proletárral sem. Mielőtt vérébe fojtanák a forradalmat, fojtsátok őket a vérükbe!”

Szamuely Tibor, Vörös Újság, 1919. február 11.

„A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!”

Szamuely Tibor 1919. április 20-án, Győrben elhangzott beszédéből

A Lenin-fiúk nevű terrorosztagot már a megalakulásuk pillanatában fel akarták oszlatni.

„Ismételten jelentés érkezett hozzám, hogy hadműveleti területen részben egyes parancsnokságok, részben különböző munkás- és katonatanácsok különböző elnevezéssel, mint politikai terrorcsapat, helyi vörös csapat és a többi, csapatokat toboroznak, alakítanak és ezeket különböző karhatalmi, sőt helyenkint a forradalmi kormányzótanács rendeleteit túllépő célokra használják fel. A forradalmi kormányzótanács rendelete értelmében senkinek sincs joga az országban csapatokat toborozni, csak a hadügyi és belügy népbiztosságnak. Minden egyéb csapattoborzás, ha a legjobb szándékkal történik is, könnyen ellenforradalmi tendenciákat szolgálhat. Ennélfogva elrendelem, hogy a hadműveleti területen lévő valamennyi, a hadsereg, vagy vörös őrség rendszeresített állományába és hadrend- alakulataiba nem osztott úgynevezett politikai terrorcsapat vagy más elnevezés alatt működő külön csapat haladéktalanul föloszlatandó és az ott lévő katonák a vörös hadsereg kötelékébe besorozandók. A jövőben mindazok, akik ilyen önkényes politikai terrorcsapatokat alakítanak, vagy azokat vezetik, vagy azokban részt vesznek, haladéktalanul rögtönítélő törvényszék elé állítandók…”

Böhm Vilmos, a tanácskormány hadügyi népbiztosa (1919. április 30.)

1919. május 19-én a Cserny-csoportot lefegyverezték.

A csoport tagjainak nagy részét kivezényelték a frontra. 25 fő továbbra is a Szovjetházat őrizte, és 43 embert Cserny parancsnoksága alatt Korvin Ottó alá, a Politikai Nyomozó Osztályhoz osztottak be. Ez lett a „második Cserny-csoport”.

Gyakran együttműködtek a Szamuely vezette Lenin-fiúkkal, a Frontmögötti Bizottság embereivel. Szamuely hírhedt páncélvonatán sokszor teljesítettek szolgálatot a Cserny-csapathoz tartozó terrorlegények, akik így részt vettek az összes jelentősebb ellenforradalmi lázadás felszámolásában. Június elején Korvin Ottó közölte a Kormányzótanáccsal, hogy nem tud tovább együttműködni a Cserny vezette V. alosztállyal. A június 24-én kitört ellenforradalmi lázadás azonban megváltoztatta a helyzetet. Cserny csoportja fontos szerepet játszott a lázadás leverésében.

A Tanácsköztársaság hadseregét 1919. augusztus elsején leverték. A kapituláció után, a kommunista vezetőség elmenekülhetett, Korvin Ottó és a Lenin-fiúk Magyarországon maradtak. Bűnperük főtárgyalása 1919. november 25-én kezdődött.[1] November 26-án fogadó-apja kérésére a budapesti törvényszék végítéletet hozott és Schön Gábort megfosztották a nevétől, innentől kezdve Goldberger Gáborként szerepelt.[2] Cserny Józsefet, a Lenin-fiúk bandavezérét és tizenhárom társát halálra ítélték, és kivégezték. Szamuely Tibor a magyar-osztrák határon máig tisztázatlan körülmények között halt meg (vagy öngyilkos lett, vagy a határőrök lőtték le).

1919. december 18-án a Margit körút 85. szám alatti fogházban az alábbiakat végezték ki, összesen 14 személyt:[3]

Név Foglalkozás Vallás Életkor A kivégzés időpontja
Cserny József bőrmunkás református 27 12.45 óra
Papp Sándor lakatossegéd református 30 12.30 óra
Kakas Ferenc fürdőszolga római katolikus 29 10.15 óra
Mészáros Sándor kőművessegéd református 23 8.30 óra
Schön Gábor joghallgató izraelita 23 8 óra
Max Miksa raktárnok izraelita 24 10 óra
Bonyháti Tibor joghallgató református 25 12 óra
Groó Géza vasesztergályos evangélikus 33 8.45 óra
Löbl Mór szobafestő izraelita 28 11 óra
Csomor Gábor lovász római katolikus 22 12.15 óra
Steiger János autószerelő római katolikus 36 9 óra
Löscher Márton szobafestő református 28 9.45 óra
Küver Lajos ápoló római katolikus 26 9.15 óra
Neumayer Géza asztalossegéd római katolikus 24 9.30 óra

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az Est, 1919. november 25., 2-4. old.
  2. Az Est, 1919. november 26., 3-6. old.
  3. A halálesetek közvetlen egymást követően vannak bejegyezve a Bp. I.-II. ker. állami halotti akv. 1919. évi 1679-től 1692-ig terjedő folyószámai alatt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]