Pesthidegkút
| Pesthidegkút | |
| A település német telepesek általi 1711-es újraalapításának 300 éves évfordulójára emelt emlékkő | |
| Közigazgatás | |
| Kerület | Budapest II. kerülete |
| Városrészek | Budaliget, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Gercse, Hársakalja, Kővár, Máriaremete, Ófalu, Remetekertváros és Széphalom |
| Alapítás dátuma | 1255 (első említés) |
| Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
| Korábbi rangja | nagyközség |
| Irányítószám | 102X |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 9087 fő (1949)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 33′ 24″, k. h. 18° 57′ 7″ | |
| é. sz. 47° 33′ 24″, k. h. 18° 57′ 7″ | |
Pesthidegkút egyike az 1950. január 1-jén Budapesttel egyesített 23 településnek, a fővároshoz csatolása előtt önálló nagyközség volt. Ma Budapest 10 városrésze osztozik egykori területén, amik összefoglaló, nem hivatalos neve továbbra is Pesthidegkút.
Története [szerkesztés]
Neve korábban Hidegkút volt, a Budapest közelségére és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozásra utaló előtagot a 20. század elején, a helynevek hivatalos megállapításakor kapta.
Nevét 1255-ben IV. Béla király oklevele említette először Hidegkút néven, amikor Solymárral együtt a margitszigeti apácáknak adta a Mecse nevű birtokért cserébe.
Az 1580-1581-ben a török kincstári adólajstromok szerint a budai szandzsákhoz tartozott. Ekkor már puszta birtokként szerepelt az adólajstromokban.
1690-ben az elpusztult helyek között írták össze.
1711-ben alapították újra. 1715-ben 11, 1720-ban 12 adóköteles háztartását vették fel, lakosai ekkor mind németek voltak.
1770-ben a báró Péterffy és a Nádasdi Tersztyánszky, 1848 előtt a Steinbach, a Szunyogh és a Jankovich családok birtoka, de 1860-ig a Tahy család is birtokos volt itt, majd a 20. század elejétől a Steinbach, a Szunyogh és a Vári Szabó családoknak voltak itt a nagyobb birtokosok.
A római katolikus plébániáját 1736-ban alapították. Ebben az évben épült a plébánia-templom is. A határrendezés 1867-ben és a szőlődézsma-váltság 1870-ben történt.
A településhez a 20. század elején három mészégető-kemence is tartozott. A határban pedig egy 17. századbeli templom romjai ekkor még láthatóak voltak.
Hidegkúthoz tartozott Mária-Remete, látogatott búcsújáróhely, mely a hegyek között, regényes vidéken fekszik, van itt szentkút és díszes templom is, mely 1899-ben épült.
Ide tartoztak: Malomcsárda, Lusztcsárda, Parschkőbánya, Szunyoghkőbánya, Steinbachkőbánya és Újtelep is.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Pomázi járásához tartozott.
1910-ben 2130 lakosából 440 magyar, 1643 német, 27 szlovák volt. Ebből 2063 római katolikus, 43 református volt.
Pesthidegkút 1950 óta Budapest II. kerületének része. A 20. század második felében alkalmanként II/A kerületként hivatkoztak rá informálisan, de néha hivatalosan is, megkülönböztetve ezzel a kerületnek a kibővítés előtt is Budapesthez illetve Budához tartozó részeitől.
Az egykori község területén ma Budapest tíz városrésze található: Budaliget, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Gercse, Hársakalja, Kővár, Máriaremete, Pesthidegkút-Ófalu, Remetekertváros és Széphalom. Az ősi településmag az Ófalu területén található, Gercse szintén középkori eredetű település volt, mely azonban elpusztult és pusztaként lett Hidegkút része. Kővár területe döntő részt erdő, a többi városrész pedig a 20. század során épült be, jellegzetes elővárosi településsé téve Pesthidegkutat.
Források [szerkesztés]
- ↑ A névjegyzéken nem szereplő települések 1941. és 1949. évi népszámlálási adatai, nepszamlalas2001.hu (KSH)
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

