Pesthidegkút

Pesthidegkút
A település német telepesek általi 1711-es újraalapításának 300 éves évfordulójára emelt emlékkő
Közigazgatás
Kerület	Budapest II. kerülete
Városrészek	Budaliget, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Gercse, Hársakalja, Kővár, Máriaremete, Ófalu, Remetekertváros és Széphalom
Alapítás dátuma	1255 (első említés)
Városhoz csatolás	1950. január 1.
Korábbi rangja	nagyközség
Irányítószám	102X
Népesség
Teljes népesség	9087 fő (1949) +/-
Elhelyezkedése
Pesthidegkút Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 24″, k. h. 18° 57′ 7″47.5566666667, 18.9519444444

Pesthidegkút egyike az 1950. január 1-jén Budapesttel egyesített 23 településnek, a fővároshoz csatolása előtt önálló nagyközség volt. Ma Budapest 10 városrésze osztozik egykori területén, amik összefoglaló, nem hivatalos neve továbbra is Pesthidegkút.

Története

Neve korábban Hidegkút volt, a Budapest közelségére és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozásra utaló előtagot a 20. század elején, a helynevek hivatalos megállapításakor kapta.

Nevét 1255-ben IV. Béla király oklevele említette először Hidegkút néven, amikor Solymárral együtt a margitszigeti apácáknak adta a Mecse nevű birtokért cserébe.

Az 1580-1581-ben a török kincstári adólajstromok szerint a budai szandzsákhoz tartozott. Ekkor már puszta birtokként szerepelt az adólajstromokban.

1690-ben az elpusztult helyek között írták össze.

1711-ben alapították újra. 1715-ben 11, 1720-ban 12 adóköteles háztartását vették fel, lakosai ekkor mind németek voltak.

1770-ben a báró Péterffy és a Nádasdi Tersztyánszky, 1848 előtt a Steinbach, a Szunyogh és a Jankovich családok birtoka, de 1860-ig a Tahy család is birtokos volt itt, majd a 20. század elejétől a Steinbach, a Szunyogh és a Vári Szabó családoknak voltak itt a nagyobb birtokosok.

A Klebelsberg Kultúrkúria (művelődési ház)

A római katolikus plébániáját 1736-ban alapították. Ebben az évben épült a plébánia-templom is. A határrendezés 1867-ben és a szőlődézsma-váltság 1870-ben történt.

A településhez a 20. század elején három mészégető-kemence is tartozott. A határban pedig egy 17. századbeli templom romjai ekkor még láthatóak voltak.

Hidegkúthoz tartozott Mária-Remete, látogatott búcsújáróhely, mely a hegyek között, regényes vidéken fekszik, van itt szentkút és díszes templom is, mely 1899-ben épült.

Ide tartoztak: Malomcsárda, Lusztcsárda, Parschkőbánya, Szunyoghkőbánya, Steinbachkőbánya és Újtelep is.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Pomázi járásához tartozott.

1910-ben 2130 lakosából 440 magyar, 1643 német, 27 szlovák volt. Ebből 2063 római katolikus, 43 református volt.

Pesthidegkút 1950 óta Budapest II. kerületének része. A 20. század második felében alkalmanként II/A kerületként hivatkoztak rá informálisan, de néha hivatalosan is, megkülönböztetve ezzel a kerületnek a kibővítés előtt is Budapesthez illetve Budához tartozó részeitől.

Az egykori község területén ma Budapest tíz városrésze található: Budaliget, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Gercse, Hársakalja, Kővár, Máriaremete, Pesthidegkút-Ófalu, Remetekertváros és Széphalom. Az ősi településmag az Ófalu területén található, Gercse szintén középkori eredetű település volt, mely azonban elpusztult és pusztaként lett Hidegkút része. Kővár területe döntő részt erdő, a többi városrész pedig a 20. század során épült be, jellegzetes elővárosi településsé téve Pesthidegkutat.

Források

• Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye