Gödöllői járás
A Gödöllői járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Gödöllő volt. Ezen a néven 1898-től működött az addigi Váci alsó járás helyébe lépve, melynek állandó székhelye már 1886 óta Gödöllő volt, és 1983. december 31-ével szűnt meg az összes magyarországi járással együtt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A Gödöllői járás elődje a 19. század közepén az addigi Váci járás feldarabolásával létrejött Váci alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Gödöllő volt a székhelye.
A 20. század elejére a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége mintegy százezer főre nőtt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Ezek egyikét, az Aszódi járást 1912-ben a Gödöllői járás északkeleti részéből alakították ki, kiegészítve néhány községgel a Váci járásból. Az 1920-as és 30-as években több, a formálódó Nagy-Budapesthez tartozó községet átsoroltak az 1922-ben létrejött Központi járáshoz – egy részüket csak átmenetileg, néhány évre –, majd ezeket 1950. január 1-jén Budapesthez csatolták.
Az 1950-es megyerendezés során a Gödöllői járás Pest megyéhez került, az ezt követő járásrendezés nem érintette a járást. 1965-ben Gödöllő várossá alakulva kivált a járásból, viszont a megszűnő Aszódi járás szinte valamennyi községe és két további a Váci járásból is ide került. 1970-ben az 1965-ben az Aszódi járástól idecsatolt községek egyike átkerült a Váci járásba. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.
1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. A Gödöllői járás helyét ugyanazon területtel a Gödöllői városkörnyék vette át.
Községei [szerkesztés]
Az alábbi táblázat felsorolja a Gödöllői járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
| Község | Mikortól | Honnan | Meddig | Hova |
|---|---|---|---|---|
| Aszód | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Aszód | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Bag | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Bag | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Boldog | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Cinkota | 1898 | Váci alsó járásból | 1936 | Központi járáshoz |
| Csömör | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Dány | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Domony | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Domony | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Erdőkertes | 1965 | Váci járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Galgagyörk | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Galgagyörk | 1965 | Aszódi járásból | 1970 | Váci járáshoz |
| Galgahévíz | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Galgahévíz | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Galgamácsa | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Galgamácsa | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Gödöllő | 1898 | Váci alsó járásból | 1965 | várossá alakult |
| Hévízgyörk | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Hévízgyörk | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Iklad | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Iklad | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Isaszeg | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Kartal | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Kartal | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Kerepes | 1898 | Váci alsó járásból | 1978 | Kistarcsával egyesült Kerepestarcsa néven |
| Kerepestarcsa | 1978 | Kerepes és Kistarcsa egyesülése | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Kistarcsa | 1898 | Váci alsó járásból | 1978 | Kerepessel egyesült Kerepestarcsa néven |
| Mogyoród | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Nagytarcsa | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Pécel | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Rákoscsaba | 1898 | Váci alsó járásból | 1936 | Központi járáshoz |
| Rákoscsaba | 1939 | Központi járásból | 1949 | Budapesthez csatolták |
| Rákoshegy | 1898 | Váci alsó járásból | 1924 | Központi járáshoz |
| Rákoskeresztúr | 1898 | Váci alsó járásból | 1936 | Központi járáshoz |
| Rákoskeresztúr | 1939 | Központi járásból | 1949 | Budapesthez csatolták |
| Rákosliget | 1898 | Váci alsó járásból | 1936 | Központi járáshoz |
| Rákosliget | 1939 | Központi járásból | 1949 | Budapesthez csatolták |
| Rákosszentmihály | 1898 | Váci alsó járásból | 1924 | Központi járáshoz |
| Sashalom | 1898 | Váci alsó járásból | 1924 | Központi járáshoz |
| Szada | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Tura | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Tura | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Vácegres | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Váckisújfalu | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Vácszentlászló | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Valkó | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Veresegyház | 1965 | Váci járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Verseg | 1898 | Váci alsó járásból | 1912 | Aszódi járáshoz |
| Verseg | 1965 | Aszódi járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
| Zsámbok | 1898 | Váci alsó járásból | 1983 | Gödöllői városkörnyékhez |
Területe és népessége [szerkesztés]
1910-ben területe 790 km2, népessége pedig mintegy 92 ezer fő volt. Megszűnése előtt, 1983 végén területe 759 km2, népessége pedig mintegy 108 ezer fő volt.
