Tura

Tura
A Schossberger-kastély
Tura címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség 2012-ig	Aszódi
Jogállás	város
Polgármester	Szendrei Ferenc (független)
Irányítószám	2194
Körzethívószám	28
Népesség
Teljes népesség	7942 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	142,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	55,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tura Pozíció Magyarország térképén
Tura Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 36′ 24,44″, k. h. 19° 35′ 48,95″47.6067888889, 19.5969305556
Tura weboldala

Tura város Pest megyében, az Aszódi kistérségben.

Fekvése

Budapesttől 50 km-re, az Alföld és a Mátra találkozásánál, a Galga völgyében fekszik. Síkvidéki település. A város közúton megközelíthető az M3 autópálya bagi lehajtójától induló főúton, illetve a 32. sz. főútról Jászfényszaru irányából (Zsámbok érintésével). Hatvanból egy meglehetősen kátyús úton közvetlenül is eljuthatunk Turára. A városon halad át a Budapest-Hatvan-Miskolc villamosított vasútvonal, így vasúti közlekedéssel is elérhető.

Története

A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Első említése egy 1220-ban keletkezett oklevélen (Váradi Regestrum), Thwra néven történt. Az Ákos nemzetség ősi birtoka volt, amit 1425-ben a nemzetség leszármazottja Prodavizi Ördög Miklós Zsigmond királynak adományozott, más birtokokért cserébe.

Egy 1523-as oklevél bizonyítja, hogy a település vámmal rendelkező mezőváros volt. 1544-ben, Buda eleste után a város török kézre került, de soha nem néptelenedett el teljesen, temploma pedig átvészelte a hódoltság idejét. Hiába verték szét ugyanis 1594-ben Forgách Simon huszárjai a Hatvan felmentésére érkező török sereget, ezután még évszázados oszmán hegemónia következett. 1633-34-ben a török adóösszeírásában a budai szandzsák pesti náhijéjében szerepel, két adóköteles telekkel. A porta uralma alóli felszabaduláskor 61 család élt itt, az akkori összeírásban szereplő családnevek a mai napig is használatosak. Igazi benépesülése a 18. századra tehető. A mezőgazdasági tevékenység következtében felvirágzott a kereskedelem, a megtermelt árut Buda, Pest, Miskolc, Hatvan, Vác, Gyöngyös piacain értékesítették. A terület 1740-ben a szomszédos Hévízzel együtt Hévizi Nagy Antal tulajdonába került és a királytól adómentességet kapott. A római katolikus templom anyakönyvét 1702-től vezetik. 1720-ban az adóösszeírásokban 59 adóköteles porta szerepelt.

A helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. 1910-ben 900 házat és 4759 lakost tartottak nyilván. 1849. július 20-án itt volt a 1848–49-es szabadságharc egyik legnagyobb lovassági ütközete, a turai csata, Perczel Mór honvéd tábornok és Alekszandr Petrovics Tolsztoj cári altábornagy csapatai között. A vesztes csata után a falu szélén lévő Honvéderdőben temették el a turai Szele Andor huszárőrmestert és 17 társát. Sírjukat kegyelettel ápolják, a falu főterén pedig emlékoszlopot állítottak tiszteletükre.

A vasútvonal 1867-ben ért el Turára. A 19. század végén és a 20. század elején a MÁV egyre több és több embert kezdett foglalkoztatni, így Tura "vasutas-településsé" vált. Ebből az időből származik egy közkeletű bonmot, miszerint Turán sokkal nagyobb vasútállomás van, mint a szomszédos Hatvanban, mert amíg Hatvanból háromfelé mennek tovább a vonatok, addig Turáról Hatvan felé.

Kónya-tó

A mezőgazdaság szempontjából Tura mindig is térségi vezető szerepet játszott. Az Alsó-Galga-mentén állattenyésztés és nagyüzemi gyümölcstermesztés csak itt folyt számottevő mértékben. A mezőgazdasági termelőszövetkezet szervezése 1949-ben indult. Az Új Úton Tsz. és a Galgamenti Mgtsz. dolgozott a település földjein, ezek utóda a Galgamenti Szövetkezet, mely átvészelve a változások időszakát az összes ágazatát meg tudta tartani. A tevékenységi köréhez tartozó növénytermesztésen és állattenyésztésen kívül ipari tevékenységet is folytat (gépjavítás). Alkalmazottainak száma megközelíti a 200 főt. Az 1990-es években a Galgamenti Szövetkezethez tartozó közel 4.000 hektáros területet földárverésen értékesítették. A kárpótlás és részarány útján birtokba került földet a tulajdonosok nagy része továbbra is termelőszövetkezeti használatba adta megművelésre. A szövetkezeti érdekeltségű élelmiszer kiskereskedelmi forgalmazását a Galga-Coop Zrt. végzi. A háztáji gazdálkodás fő profilja a konyhakerti zöldségek és virágpalánták termesztése, az árut a helyi és környéki piacokon, illetve jellemzően Budapesten értékesítik.

Tura 2001-ben kapott városi rangot.

Nevezetességei

Katolikus templom

• Schossberger-kastély (tervezte: Ybl Miklós; épült 1883-ban). Tíz hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület.

• Barokk stílusú magtár. 1808-ban épült, kétemeletes, nyeregtetős, jelenleg romos állapotú épület a kastély közelében.
• Római katolikus templom. Csaknem hétszáz éves, fennállása során többször is átépítették. (A gótikus maradványok a jelenlegi szentély alatt találhatók.) A templom első említése 1320-ból való (Váci Püspökség nyilvántartási jegyzéke). A Rákóczi-szabadságharc idején leégett. 1702-től bizonyítottan önálló plébánia. Jelenlegi formáját 1911-ben nyerte el, míg kazettás mennyezete, színes üvegablakai, és a keresztúti állomások zománcképei az 1980-as évek közepéről származnak. Az 1994-ben elkészült új orgona hangversenyekre is alkalmas. A templom udvarán 1868-ból származó barokk stílusú Szentháromság-szobor látható. A bejárattal átellenben modern plébániahivatal áll, mely közadakozásból épült 1991-ben. A Templom köz túlsó végén a második világháborúig kicsi zsinagóga állt.
• Falumúzeum: Nádfedeles parasztházban rendezték be 1989-ben.
• Obeliszk az 1849-es turai csata tiszteletére. 8 méter magas.
• Dora-malom (ipartörténeti emlék). A várost 1945 előtt rendkívül fejlett malomipar jellemezte, volt idő, amikor egyszerre három gőzmalom is üzemelt.
• Városháza: 1902-ben épült, kétszintes.
• Turai legelő Természetvédelmi Terület [1]: 1987 óta fokozottan védett. Jelentős növénye az Egyhajúvirág, ismertebb nevén a Tavaszi kikerics (Bulbocodium vernum), mely a település címerében is szerepel. A szigorú védelem miatt élőhelye nem látogatható.
• Szelektív hulladékgyűjtő telep: a Galgahévíz, Tura, Vácszentlászló és Zsámbok összefogásával 1999-ben épült hulladékhasznosító központ Tura területén található. 2001 óta az országban egyedülálló módon házhoz menő szelektív gyűjtést folytatnak. [2] Tura lakossága 2006-ban a legtöbb eldobható "tégla-" italos kartont gyűjtötte össze a hatvanezernél kisebb lélekszámú városok kategóriájában. [3]
• Melegvízű forrás (93 Celsius-fokos, gyógyászati célokra is alkalmas termálvíz. 1963-ban olajkutatás közben 2092 méter mélységből tört a felszínre. Hozama 1,3 m³/perc. Felhasználására 1971-ben 35000 m² területű hajtatóház épült. Gyógyfürdőként és geotermikus energiaként való hasznosítása folyamatban van.)
• Turai Tintahal Rockfesztivál (novemberben)

Ismert turaiak

A Schossberger-kastély a levegőből

• Hevesy György (1885–1966) Nobel-díjas kémikus. Nem Turán született, de édesanyja, Schossberger Eugénia révén sokat vendégeskedett a turai kastélyban. Nevét ma a város általános iskolája viseli. [4]
• Bata István (1910–1982) honvédelmi miniszter. 1955-ben tagja volt a Varsói Szerződést aláíró magyar küldöttségnek.
• Sára Sándor (1933–) Kossuth-díjas operatőr, filmrendező, dokumentarista. [5] [6] A Duna Televízió első vezetője. [7]
• Kovács László (1908–1962) kántortanító, az ország első Kossuth-díjas népművelője, a Gyöngyösbokréta népi együttes megalakítója, a turai Művelődési Otthon igazgatója, a település első posztumusz díszpolgára.
• Gellér László (1944–) tizenötszörös magyar bajnok síelő, a síugrás magyar csúcstartója.
• Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főigazgatója
• Maczkó Mária (1961–) Magyar Örökség Díjas népdalénekes, a népművészet mestere, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, és a Turai Énekmondók művészeti vezetője. [8]
• Szaszkó József országosan elismert citerás, citerakészítő, a népművészet mestere.
• Szénási József újságíró, a Magyar Televízió Nappali című műsorának szerkesztő-riportere.
• Cimbaliband [9] Világhírű népzenei-világzenei együttes.
• Zagyva Banda [10] Népzenei együttes.
• Pászti Lilla (1957–) táncművész, az Állami Népi Együttes tagja, 1984-től a Skála Metró reklámarca. A Dokumentátor című magyar film (1988) női főszereplője.

Tura a népművészetben

Tura szerepe a népművészetben egyrészt a népzene, másrészt a hímzések terén jelentős. Bartók Béla 1906-ban 150-nél is több népdalt gyűjtött Turán. (A leghíresebbek ezek közül az Ablakomba, ablakomba, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetűek.) A zeneszerző emlékét ma a nevét viselő Művelődési Ház falán márványtábla őrzi. A híres turai hímzés évszázados múltra tekint vissza, a II. világháború után igen népszerű stílus volt, melyet divattervezők is alkalmaztak hétköznapi és alkalmi ruhák tervezése során, emellett hétköznapi használati tárgyak (például terítők) díszítésére használták. A turai templom oltárterítőit és miseruháit is a hagyományos hímzett motívumok díszítik.

Testvértelepülések

• Csíkszentimre, Románia (1990)
• Jászó, Szlovákia (1993)
• Maserà di Padova, Olaszország (2004)

Források

• Dr.Borovszky Samu: Pest- Pilis -Solt- Kiskun vármegye monográfiája. Budapest, 1910.
• Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Pest megye kastélyai és kúriái. Perfect Project, Budapest, 2000.
• Asztalos István (szerk.): Tura története. Tura, 2000. [11]

Külső hivatkozások

• Tura város hivatalos honlapja
• A Schossberger Kastély honlapja
• Tura az utazom.com honlapján
• Légifotók a kastélyról
• A város térképe
• Google-Maps