Domony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Domony
Both-Bagi-kúria (6996. számú műemlék).jpg
Both-Bagi-kúria
Domony címere
Domony címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Aszódi
Kistérség Aszódi
Jogállás község
Polgármester Tantó Csaba[1]
Irányítószám 2182
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség 2146 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 98,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Domony (Magyarország)
Domony
Domony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 11″, k. h. 19° 26′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 11″, k. h. 19° 26′ 17″
Domony (Pest megye)
Domony
Domony
Pozíció Pest megye térképén

Domony község Pest megyében, az Aszódi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Budapesttől keletre, az M3-as autópálya mentén helyezkedik el, az aszódi kijárattól közelíthető meg.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domony Árpád-kori település. Nevét 1284-ben említette először oklevél, mint a mai Iklad felől fekvő Tas határosát. Birtokosa ekkor Hyden fia Csépán volt.[3]

1378-ban Domonyi Péter fia Miklós birtoka volt.[3]

1406-ban a falut Zsigmond király Egervári Mihálynak és Radványi Lukácsnak adományozott.

1430-1446 között Damony néven szerepelt az oklevelekben.

Területén egykor Árpád-kori földvár volt.

A 16. század első feléig a Domonyi-család birtokolta.[4]

A török megszállás idején, a tizenöt éves háborúban elpusztult.[4]

1695-1696-ban telepítettek ide evangélikus szlovákokat és ekkor költöztek be újra katolikus magyarok is.

1754-ben a vármegyei nemesi összeírás adatai szerint az Adonyiak, Platthy László, Radvánszky Mária Ágnes, Kandó József és János, továbbá Ónody Jakab és Gellérth Gábor voltak Domony birtokosai, de kivülük még Szemere Pálnak is volt itt birtoka neje révén.

A 19. század elején Ónody Zsigmond és Bernáth György, valamint a Kandó, Mátyus és a Perger családok birtoka volt és a 19. század első felében a gödöllői uradalomhoz tartozott.

A 20. század elején Domony Ödön, Segesváry Ödön és László Zsigmond volt itt a nagyobb birtokos.

Domony Ödöné az egykori Kandó-féle kúria, melyet Kandó József építtetett és Domony Ödön alakíttatott át. Segesváry Ödön kúriáját Ónody Zsigmond építtette 1796-ban. László Zsigmondét pedig a Mártonffy család. Itt van Both Menyhért úrilaka is, mely azelőtt Somssich Pálé volt.

A tagosítást 1854-ben fejezték be.

1910-ben 1296 lakosából 1155 magyar, 132 szlovák volt. Ebből 542 római katolikus, 43 református, 671 evangélikus volt.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Aszódi járásához tartozott.[4]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domony, Második világháborús emlékmű

Híres szülöttei, lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Huszárik Zoltán síremléke
  • Emléktemető Petrovics Tamás, Petőfi Sándor nagyapjának síremlékével.

Aszódi házasságkötésük után egy ideig itt éltek Petőfi szülei. A költő kiskőrösi szülőházában látható egy utazóláda, melyen a következő olvasható: Stephanus Petrovits, domonyi székálló legény.

  • Koren István botanikus és tanár 1805. december 5-én itt született. Ö volt Petőfi Sándor aszódi diákéveinek szigorú, de tisztelt és szeretett mestere, a gimnázium akkori igazgatója.
Huszárik Zoltán bronz szobra
  • Huszárik Zoltán (1931-1981) a magyar és az egyetemes filmművészet óriása, a "hetedik művészet" poétája, a Krúdy Gyula novelláiból celluloidra álmodott Szindbád c. film alkotója, posztumusz Kossuth-díjas filmrendező és grafikus itt született. Sírja a település evangélikus temetőjében található. A művelődési ház 2013 októberében felvette nevét és egy bronz mellszobrot helyeztek el az épület előtt, mely Monori Sebestyén alkotása[5].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Domony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b Györffy
  4. ^ a b c Borovszky 1910
  5. MTI: Szobrot állítottak Huszárik Zoltán rendezőnek, hvg.hu - 2013. október 13.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiegészítő információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]