Domony
| Domony | |||
.jpg) |
|||
| Both-Bagi-kúria | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Aszódi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tantó Csaba[1] | ||
| Irányítószám | 2182 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2154 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 98,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Domony
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Domony
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,65298°, k. h. 19,43810° | |||
Domony község Pest megyében, az Aszódi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község Budapesttől keletre, az M3-as autópálya mentén helyezkedik el, az aszódi kijárattól közelíthető meg.
Megközelíthetősége [szerkesztés]
- Vonattal a MÁV 77-es számú Aszód–Galgamácsa–Vácrátót és az 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. Közös vasútállomásai vannak Ikladdal Iklad-Domony és Iklad-Domony felső néven. A két állomás Aszód és Galgamácsa között található.
Története [szerkesztés]
Domony Árpád-kori település. Nevét 1284-ben említette először oklevél, mint a mai Iklad felől fekvő Tas határosát. Birtokosa ekkor Hyden fia Csépán volt.f [3]
1378-ban Domonyi Péter fia Miklós birtoka volt.f [3]
1406-ban a falut Zsigmond király Egervári Mihálynak és Radványi Lukácsnak adományozott.
1430-1446 között Damony néven szerepelt az oklevelekben.
Területén egykor Árpád-kori földvár volt.
A 16. század első feléig a Domonyi-család birtokolta.f [4]
A török megszállás idején, a tizenöt éves háborúban elpusztult.f [4]
1695-1696-ban telepítettek ide evangélikus szlovákokat és ekkor költöztek be újra katolikus magyarok is.
1754-ben a vármegyei nemesi összeírás adatai szerint az Adonyiak, Platthy László, Radvánszky Mária Ágnes, Kandó József és János, továbbá Ónody Jakab és Gellérth Gábor voltak Domony birtokosai, de kivülük még Szemere Pálnak is volt itt birtoka neje révén.
A 19. század elején Ónody Zsigmond és Bernáth György, valamint a Kandó, Mátyus és a Perger családok birtoka volt és a 19. század első felében a gödöllői uradalomhoz tartozott.
A 20. század elején Domony Ödön, Segesváry Ödön és László Zsigmond volt itt a nagyobb birtokos.
Domony Ödöné az egykori Kandó-féle kúria, melyet Kandó József építtetett és Domony Ödön alakíttatott át. Segesváry Ödön kúriáját Ónody Zsigmond építtette 1796-ban. László Zsigmondét pedig a Mártonffy család. Itt van Both Menyhért úrilaka is, mely azelőtt Somssich Pálé volt.
A tagosítást 1854-ben fejezték be.
1910-ben 1296 lakosából 1155 magyar, 132 szlovák volt. Ebből 542 római katolikus, 43 református, 671 evangélikus volt.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Aszódi járásához tartozott.f [4]
Nevezetességek [szerkesztés]
- Evangélikus temploma kereszt alakú, a falu főutcáját szinte eltorlaszolja. Az 1777-ben felszentelt templomhoz csak 1810-ben építettek tornyot, majd ezt 1848-ban magasították. Az oltárképen Raffaello: Krisztus színeváltozása című alkotásának másolata látható. Az angyalszobrokkal díszített szószék késő barokk stílusú.
- A katolikus templomot az egykori Fischer-féle magraktárból alakították ki 1955-ben, majd Jézus Szíve tiszteletére szentelték fel.
- Az 1820-ban épített, klasszicista stílusú Domonyi-kúria ma szociális otthon,
- az 1830 körül emelt Both-Baghy-kúria jelenleg a polgármesteri hivatalnak ad helyet.
- Az Ónody-kúria XVIII. század végi, késő barokk épületében ma önkormányzati lakások vannak.
- A második világháborús emlékmű a Fő utcán áll.
Híres szülöttei, lakói [szerkesztés]
- Emléktemető Petrovics Tamás, Petőfi Sándor nagyapjának síremlékével.
Aszódi házasságkötésük után egy ideig itt éltek Petőfi szülei. A költő kiskőrösi szülőházában látható egy utazóláda, melyen a következő olvasható: Stephanus Petrovits, domonyi székálló legény.
- Koren István botanikus és tanár 1805. december 5-én itt született. Ö volt Petőfi Sándor aszódi diákéveinek szigorú, de tisztelt és szeretett mestere, a gimnázium akkori igazgatója.
- Huszárik Zoltán (1931-1981) a magyar és az egyetemes filmművészet óriása, a "hetedik művészet" poétája, a Krúdy Gyula novelláiból celluloidra álmodott Szindbád c. film alkotója, posztumusz Kossuth-díjas filmrendező és grafikus itt született. Sírja a település evangélikus temetőjében található.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Domony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ^ a b Györffy
- ^ a b c Borovszky 1910
Források [szerkesztés]
- ↑ Borovszky 1910: Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. 1910.
- ↑ Györffy: Györffy György: Pest megye.
Kiegészítő információk [szerkesztés]
- Légifotók Domonyról. Civertan.hu
- Domony az utazom.com honlapján
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
