Ipolytölgyes
| Ipolytölgyes | |||
_2.jpg) |
|||
| A római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Szobi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kanizsay Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 2633 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 458 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 33,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ipolytölgyes
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ipolytölgyes
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,92322°, k. h. 18,77709° | |||
| Ipolytölgyes weboldala | |||
Ipolytölgyes község Pest megyében, a Szobi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Ipolytölgyes az Ipoly bal partján fekszik, a Börzsöny nyugati lábánál, Ipolykiskeszivel szemben. A falutól északra ömlik a Ganádi-patak (más néven Cserge-patak) az Ipolyba. A község területének csaknem fele a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.
Északról és északkeletről Nagybörzsöny, délről Letkés, nyugatról Ipolykiskeszi, délnyugatról pedig Ipolyszalka községekkel határos. Nyugati határát (mely egyben államhatár is Szlovákia felé) az Ipoly, déli határát a Nyerges-patak alkotja. Keleten területe benyúlik a Börzsöny erdei közé és egészen az 522 méter magas Kis-Koppányig terjed.
Ipolytölgyesen keresztülhalad az Ipoly völgyében haladó, Szobot (14 km) Parassapusztával összekötő országút (1201).
A község teljes lakossága a központi belterületen lakik, a 2001-es népszámláláskor a következő lakatlan külterületek tartoztak hozzá: Csergemalom, Erdészlak, Gátőrház, Malom, Pincékalja.[3]
Egyéb hely és dűlőnevek a község területén:[4] Bánya-hegy, Bánya-patak, Bizmet-rét, Egyegmalom, Gömbölyű-kő, Homoki dűlő, Hosszú-patak, Kereszt-völgy, Kis-Hegyes, Kis-Koppány, Malom-szög, Második irtvány, Meleg-oldal, Ököraszaló, Öreg-hegy, Róth-erdő, Róth-hegy, Sas-hegy, Ság-oldal.
Népesség [szerkesztés]
A 2001-es népszámláláskor a község lakónépessége 436 fő volt, lakásainak száma pedig 129. A népesség 99,8%-a volt magyar nemzetiségű; 93,7%-a római katolikus, 2%-a pedig református vallású.[3]
Önkormányzat [szerkesztés]
A Letkés-Ipolytölgyes községi közös tanács megszűnésével 1992-ben alakult újra meg Ipolytölgyes önkormányzata. A községi képviselőtestület 6 tagú, a polgármester (1998 óta Dudás Nándor) és az alpolgármester mellett 4 tagja van és két bizottságot működtet. 2001. január 1. óta Ipolytölgyes és Perőcsény közös körjegyzőséget tart fenn.[5] 1999 óta havonta megjelenik a Tölgyesi Hírmondó községi lap. Évente két falugyűlést tartanak.[6]
Ipolytölgyes tagja az 1997-ben létesített Ipolymenti Kistérségi Társulásnak, valamint az 1999-ben alapított Ipoly Uniónak.
A község címere csücskös talpú címerpajzs, középen ezüst színű hullámos csík osztja ketté, mely az Ipolyt jelképezi. Felső mezője zöld színű, melyben középen aranyszínű tölgyfalevelek, két oldalán pedig egy-egy ezüst színű latin kereszt található. A címerpajzs alsó mezője kék színű, melyben az alsó csücskéből kinövő aranyszínű három gabonakalász látható. A község zászlaja egyszínű fehér, közepén a címerrel.[7]
Története [szerkesztés]
A falu már a középkorban is létezett, a mai helyétől mintegy 2 kilométerre feküdt a mai Szentmártoni-dűlőben. Az itt feltárt Árpád-kori falu temploma a 13. század második felében épült. Oklevelek 1225-ben említik először Ság néven (a Ság szó dombot, erdős magaslatot jelentett). A középkori falu nevét őrzi a Ság-oldal dűlőnév.
A mai helyére valószínűleg a tatárjárás után költözött át a falu. A 16. században épült fel új temploma (a mai templom helyén). A sík területeken gabonaféléket, a domboldalakon pedig szőlőt termesztettek. Az állattenyésztésben kiemelkedő jelentőségű volt a sertéstartás, mivel a falut körülvevő hatalmas tölgyerdőkben lehetőség nyílt makkoltatásra. Az Ipolyon malom őrölte a gabonát.[8]
1908. január 1-jén a falu nevét hatósági úton Tölgyesről Ipolytölgyesre változtatták.[8]
1920-ban 588 lakosa volt.[9] A trianoni békeszerződéssel határfaluvá vált és ez jelentősen visszavetette a fejlődésben.
Ipolytölgyes évszázadokon át Hont vármegyéhez tartozott, az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.
1970-ben egyesült a letkési és az ipolytölgyesi termelőszövetkezet letkési székhellyel, majd a következő évben megalakult a két község közös tanácsa Letkésen. 1986-ban nyitották meg Ipolytölgyesen az országos jelentőségű Egészségügyi Gyermekotthont.
2002-ben épült fel az új községháza épülete, melyben a könyvtár is működik.
Gazdaság [szerkesztés]
Ipolytölgyes határában, az Ipoly menti síkföldeken gabona-, kukorica-, napraforgó-, repce- és mustártermesztés folyik. A Börzsöny lejtőin bogyós gyümölcsöket és szőlőt termesztenek.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Szentléleknek szentelt római katolikus temploma egy korábbi templom helyére épült 1794-ben, barokk stílusban. Kertjében 1801-ben állított barokk feszület található.[10]
- Nepomuki Szent János szobra a 18. század második felében készült, eredetileg a templom előtt állt. 2007-ben helyreállították és a községközpontban kialakított parkban helyezték el.
- Szent Vendel szobrát (Petőfi utca) a község emeltette egy szarvasmarhavész után. Eredetileg kint állt a határban (Csapás dűlő).
- A két világháború áldozatainak emlékműve
- Útmenti feszület
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Ipolytölgyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ^ a b c a KSH 2001-es népességszámlálási adatai
- ↑ A Börzsöny turistatérképe 1:40 000, Cartographia,
- ↑ Az önkormányzat működése, Ipolytölgyes honlapja
- ↑ A lakosság tájékoztatása, Ipolytölgyes honlapja
- ↑ A község címere, Ipolytölgyes honlapja
- ^ a b A település története, Ipolytölgyes honlapja
- ↑ Polgármesteri köszöntő, Ipolytölgyes honlapja
- ↑ Ipolytölgyes a Vendégvárón
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
