Ganádpuszta
| Ganádpuszta | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Nagybörzsöny |
| Irányítószám | 2634 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 16 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 4,0 km |
| Elhelyezkedése | |
 Ganádpuszta
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 56′ 34″, k. h. 18° 46′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 34″, k. h. 18° 46′ 37″ | |
Ganádpuszta Nagybörzsöny külterületi lakott helye. A falutól nyugatra fekszik, ott, ahol a településre vezető bekötőút kiágazik az Ipoly-völgyi Szob-Parassapuszta útból. Népessége 16 fő (2001)[1] +/-.
Története[szerkesztés]
Ganádpuszta neve az Árpád-kori Ganád vagy Ganan település emlékét őrzi, amely azt birtokosáról, a Ganan családról kapta. Az egykori falu pontos helye ismeretlen. A névadó család első említése 1270-ből származik. Ezt követően a ganádi birtok részben vagy egészben többször gazdát cserélt. A 15. században a Ganan család leányági leszármazottainak és zálogbirtokosoknak a kezén volt. 1470 körül már valószínűleg nem volt itt gazdasági épület, mivel a terményt Berzsenyben és Tölgyesen tárolták, csak gazdálkodni jártak ide. A falu a század végén válhatott lakatlanná. Az esztergomi szandzsák 1570-es összeírása pusztaként említi.[2] 1581-ben addigi birtokosa, Trombitás Péter ganádi pusztáját eladta Nagybörzsöny lakóinak.[3]
1986-ig csak egy romos pajta állt itt, ekkor egy herpetológiai farm kezdte meg működését. Miután ez 1991-ben elköltözött, díjugrató lótenyészet működött a pusztán. 1999-ben merült fel a gyümölcsfeldolgozás ötlete, de a gyakorlatban ez csak azután kezdődött meg, mikor 2001-ben luxemburgi tulajdonosok kezébe került a terület. Ezt követően gyülölcs-ültetvényeket hoztak létre, és a meglévő épületeket pincékkel egészítették ki.[4]
Gazdaság[szerkesztés]
Ganádpusztán gyümölcsborokat, likőrt és gyümölcsbor párlatot készítenek.[5][6] Az italok alapját az itteni ültetvényeken termő, illetve a környékbeli termelőktől válogatott gyümölcsök alkotják. A betakarított gyümölcsöt a szlovákiai Szeredre szállítják, és ott készítik el a gyümölcsbor alapját, majd a pincékben fejeződik be a folyamat.[7][8]
Hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nagybörzsöny. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2010. február 12.)
- ↑ Fekete Lajos: Az Esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest 1943, 50
- ↑ Horváth M. Ferenc.szerk.: Egey Tibor: Eltűnt falvak nyomában, Nagybörzsöny (html) (magyar nyelven), Száz magyar falu könyvesháza Kht.. ISBN 963-9287-09-1. Hozzáférés ideje: 2010. február 13.[halott link]
- ↑ Ganádpuszta története (magyar nyelven). Ganádpuszta. [2009. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 13.)
- ↑ Ganádpuszta (magyar nyelven). Ganádpuszta. (Hozzáférés: 2010. február 13.)[halott link]
- ↑ Helyi termékek (magyar nyelven). Nagybörzsöny. [2010. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 13.)
- ↑ Gyümölcsborászat (magyar nyelven). Ganádpuszta. [2009. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 13.)
- ↑ Partnerünk: Dufrex (magyar nyelven). Ganádpuszta. [2009. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 13.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Ganádpuszta gyümölcsborok és párlatok[halott link] (magyar, angol, francia)
- Eltűnt falvak nyomában, Sulinet (magyar)
