Ipoly
| Ipoly | |
 |
|
| A folyó Ipolyságnál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Szlovákia, Magyarország |
| Szlovákiai kerületek | Besztercebányai és Nyitrai kerület |
| Magyarországi megyék | Nógrád és Pest megye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 212,43 km |
| Forrásszint | 1058 m |
| Vízgyűjtő terület | 5108 km² |
| Forrás | Vepor-hegység, Szlovákia, Forgácsfalva külterületén |
| é. sz. 48° 37′ 19″, k. h. 19° 38′ 56″ | |
| Torkolat | Duna (Szobnál) → Fekete-tenger |
| é. sz. 47° 49′ 5″, k. h. 18° 50′ 54″ | |
Az Ipoly (szlovákul Ipeľ) folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen baloldali mellékfolyója Magyarországon.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Szlovákiában, a Vepor-hegységben ered, az Ipoly-hegy tövében (1058 m). Eleinte dél felé folyik. Itt létesült a Málnapataki-víztározó. Kálnónál délnyugat felé veszi az irányt, belépve a Nógrádi-medencébe. Magyarországot Ipolytarnócnál éri el. Balassagyarmat és Ipolyság érintése után ismét dél felé fordul, ezen a szakaszon a magyar-szlovák határon (Nógrád megye) folyik, kivétel a Tesmag és Tésa közötti szakasz, megkerüli a Börzsönyt, majd Szobnál ömlik a Dunába. A folyó jelenlegi hossza 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), esése a teljes szakaszon 596 m. Vízjárása rendkívül ingadozó.
Mellékvizek [szerkesztés]
Jelentősebb mellékvizei:
- Selmece-patak
- Lókos-patak
- Korpona-patak
- Fekete-víz
- Dobroda-patak
- Kemence-patak (bal)
- Börzsöny-patak (bal)
Jobb oldali mellékvizek-
- Krivány patak
- Masková patak
- Tiszovníki patak
- Sztrácinyi patak
- Kürtösi patak
- Nagypataka - IpolyKeszi
Élővilág [szerkesztés]
Magyarországon egyedülálló állat- és növényfajok találhatóak a környéken. Ennek köszönhetően mára a térséget nemzeti parkká nyilvánították (→Duna-Ipoly Nemzeti Park), az 1997-ben létrehozott nemzeti park több mint 2000 ha érintetlen területet mentett meg. A két partmenti ország környezetvédőinek kezdeményezésére megalakult 1992-ben Ipolyságon az Ipoly Unió.
Az 1970-es években a szlovákiai területen folyószabályozási láz indult el, ez az Ipoly magyarországi területein is érezhető még ma is. A mára fennmaradt érintetlen területeket a nemzeti park védi. A folyó Magyarország egyik legszeszélyesebb folyója: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt, volt amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta.
Adatok [szerkesztés]
|
 |
| Az Ipoly vízgyűjtő területe |
- Teljes (szabályozatlan) hossza: 254 km
- Magyarországi hossza: 143 km
- Esése (a teljes hosszon): 596 m
- Vízgyűjtő terület: 5108 km2
- Magyarországi terület: 1518 km2
- Átlagos vízfelület magyar területen: 235 ha
- Növényzete: változó, kemény- és puhafa galériaerdők, égerligetek, gyep, sás, nádas
- Állatvilág: az Ipolyban közel 50 halfaj honos (a teljes hosszon)
Települések a folyó mentén [szerkesztés]
(Zárójelben a szlovák név szerepel.)
|
|
|
|
Történelem [szerkesztés]
A folyó letkési szakaszán 2009 nyarán egy öt méter hosszú, egyetlen tölgyfából kifaragott bödönhajót találtak. Ez az első hajólelet, ami az Ipolyból került elő. A dendrokronológiai vizsgálat szerint a fát legkorábban 1698-ban vághatták ki. A roncsot kiemelték, és ideiglenesen egy bányatóba süllyesztették konzerválás céljából.[1]
Közlekedés [szerkesztés]
Az első világháború előtt 47 közúti hídon lehetett átkelni a folyón. Jelenleg Letkés-Ipolyszalka, Ipolyság-Ipolyság-Homok, Ipolyság-Pereszlény felé, Balassagyarmat-Tótgyarmat, Szécsény (Pösténypuszta) - Pető [2] és Rárós–Ráróspuszta[3] határátkelőhelyeken vezet át híd a folyó alsó szakaszán. A legdélebbi megmaradt hidat Ipolydamásd és Helemba között 2000-ben a jeges ár vitte el, a tervek szerint ezt 2015-ig helyreállítják. Egy másik híd pedig Vámosmikola és Ipolypásztó között épülhet meg. Az Ipoly (a Dunával együtt) kettéválasztja az Ister-Granum Eurorégió magyar és szlovák részeit. Az új hidak megépülésével Pest megye és a szlovákiai Nyitrai kerület korábban összetartozó részei újra közös gazdasági régiót alkothatnak. A hidak építésével egyidejűleg tervbe van véve a Tésa és Ipolyvisk közötti közúti kapcsolat helyreállítása is. Ezenkívül van még egy sor vasúti híd is, és természetesen említeni kell a Kalonda és az áradat közötti hidakat.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Dr. Tóth János Attila (2010. tavasz). A Duna-Ipoly térség elsüllyedt múltja. Cincér - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Hírlevele 6 (1), 9-10. o. Hozzáférés ideje: 2010. május 11.
- ↑ Átadták a második újjáépített Ipoly-hidat (magyar nyelven). ujszo, 2012. február 24. (Hozzáférés: 2012. február 24.)
- ↑ Átadták az első újjáépített Ipoly-hidat (magyar nyelven). Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. október 11. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Ipoly.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Egy túra a folyón
- Az Ipoly folyó és horgászata – Mohosz.hu
- Ipoly Televízió
- Ipoly Erdő Zrt.
- Vízitúra az Ipoly alsó szakaszán – Ipolymente-Börzsöny Natúrpark Egyesület
