Ipoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ipoly
Ipoly 2010-3.jpg
A folyó Ipolyságnál
Közigazgatás
Országok  Szlovákia,
 Magyarország
Szlovákiai kerületek Besztercebányai és Nyitrai kerület
Magyarországi megyék Nógrád és Pest megye
Földrajzi adatok
Hossz 212,43 km
Forrásszint 1058 m
Vízgyűjtő terület 5108 km²
Forrás Vepor-hegység, Szlovákia, Forgácsfalva külterületén
é. sz. 48° 37′ 19″, k. h. 19° 38′ 56″
Torkolat Duna (Szobnál) → Fekete-tenger
é. sz. 47° 49′ 05″, k. h. 18° 50′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 05″, k. h. 18° 50′ 54″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipoly témájú médiaállományokat.
A folyó Ipolyságnál

Az Ipoly (szlovákul: Ipeľ) folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen baloldali mellékfolyója Magyarországon.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovákiában, a Vepor-hegységben ered, az Ipoly-hegy tövében (1058 m). Eleinte dél felé folyik. Itt létesült a Málnapataki-víztározó. Kálnónál délnyugat felé veszi az irányt, belépve a Nógrádi-medencébe. Magyarországot Ipolytarnócnál éri el. Balassagyarmat és Ipolyság érintése után ismét dél felé fordul, ezen a szakaszon a magyar-szlovák határon (Nógrád megye) folyik, kivétel a Tesmag és Tésa közötti szakasz, megkerüli a Börzsönyt, majd Szobnál ömlik a Dunába. A folyó jelenlegi hossza 212,43 km (szabályozás előtt 254 km), esése a teljes szakaszon 596 m. Vízjárása rendkívül ingadozó.

Mellékvizek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb mellékvizei:

Jobb oldali mellékvizek-

  • Krivány patak
  • Masková patak
  • Tiszovníki patak
  • Sztrácinyi patak
  • Kürtösi patak
  • Nagypataka - IpolyKeszi

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon egyedülálló állat- és növényfajok találhatóak a környéken. Ennek köszönhetően mára a térséget nemzeti parkká nyilvánították (→Duna-Ipoly Nemzeti Park), az 1997-ben létrehozott nemzeti park több mint 2000 ha érintetlen területet mentett meg. A két partmenti ország környezetvédőinek kezdeményezésére megalakult 1992-ben Ipolyságon az Ipoly Unió.

Az 1970-es években a szlovákiai területen folyószabályozási láz indult el, ez az Ipoly magyarországi területein is érezhető még ma is. A mára fennmaradt érintetlen területeket a nemzeti park védi. A folyó Magyarország egyik legszeszélyesebb folyója: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt, volt amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta.

Adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Slovakia - background map.png

NullIpeľ River (SVK) - location and watershed.svg
Az Ipoly vízgyűjtő területe
  • Teljes (szabályozatlan) hossza: 254 km
    • Magyarországi hossza: 143 km
  • Esése (a teljes hosszon): 596 m
  • Vízgyűjtő terület: 5108 km2
    • Magyarországi terület: 1518 km2
  • Átlagos vízfelület magyar területen: 235 ha
  • Növényzete: változó, kemény- és puhafa galériaerdők, égerligetek, gyep, sás, nádas
  • Állatvilág: az Ipolyban közel 50 halfaj honos (a teljes hosszon)

Települések a folyó mentén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Zárójelben a szlovák név szerepel.)

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó letkési szakaszán 2009 nyarán egy öt méter hosszú, egyetlen tölgyfából kifaragott bödönhajót találtak. Ez az első hajólelet, ami az Ipolyból került elő. A dendrokronológiai vizsgálat szerint a fát legkorábban 1698-ban vághatták ki. A roncsot kiemelték, és ideiglenesen egy bányatóba süllyesztették konzerválás céljából.[1]

Az Ipoly völgye Tesmagnál

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháború előtt 47 közúti hídon lehetett átkelni a folyón. Jelenleg Letkés-Ipolyszalka, Ipolyság-Ipolyság-Homok, Ipolyság-Pereszlény felé, Balassagyarmat-Tótgyarmat, Szécsény (Pösténypuszta) - Pető [2] és RárósRáróspuszta[3] határátkelőhelyeken vezet át híd a folyó alsó szakaszán. A legdélebbi megmaradt hidat Ipolydamásd és Helemba között 2000-ben a jeges ár vitte el, a tervek szerint ezt 2015-ig helyreállítják. Egy másik híd pedig Vámosmikola és Ipolypásztó között épülhet meg. Az Ipoly (a Dunával együtt) kettéválasztja az Ister-Granum Eurorégió magyar és szlovák részeit. Az új hidak megépülésével Pest megye és a szlovákiai Nyitrai kerület korábban összetartozó részei újra közös gazdasági régiót alkothatnak. A hidak építésével egyidejűleg tervbe van véve a Tésa és Ipolyvisk közötti közúti kapcsolat helyreállítása is. Ezenkívül van még egy sor vasúti híd is, és természetesen említeni kell a Kalonda és az áradat közötti hidakat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dr. Tóth János Attila (2010. tavasz). A Duna-Ipoly térség elsüllyedt múltja. Cincér - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Hírlevele 6 (1), 9-10. o. Hozzáférés ideje: 2010. május 11.  
  2. Átadták a második újjáépített Ipoly-hidat (magyar nyelven). ujszo, 2012. február 24. (Hozzáférés: 2012. február 24.)
  3. Átadták az első újjáépített Ipoly-hidat (magyar nyelven). Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. október 11. (Hozzáférés: 2011. október 14.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ipoly témájú médiaállományokat.