Duna–Ipoly Nemzeti Park
Koordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 18° 57′
| Duna–Ipoly Nemzeti Park | |
| IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
 |
|
| A nemzeti park címerállata, a havasi cincér | |
| Ország |  Magyarország |
| Terület | 603,14 km² |
| Alapítás ideje | 1997 |
| Felügyelő szervezet | Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság |
| Címerállat | Havasi cincér |
| Elhelyezkedése | |
 Duna–Ipoly Nemzeti Park
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| Duna–Ipoly Nemzeti Park weboldala | |
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére. Igazgatósága Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom.[1]
Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon. A ritka, kipusztulófélben lévő fajok mentésére több programot kezdtek el.
Tartalomjegyzék |
Földrajzi tájegységei [szerkesztés]
A nemzeti park két nagy hegyvidéke a Börzsöny és a Dunazug-hegység északkeleti része:
A hegyvidékeket a Dunakanyar választja el egymástól.
A nemzeti park magyar részéhez tartozik még a Középső- és az Alsó Ipoly-völgy egy-egy szakasza is:
- Középső Ipoly-völgy:
- Alsó Ipoly-völgy:
A nemzeti park jellegzetességei [szerkesztés]
Felszíne [szerkesztés]
A Duna–Ipoly Nemzeti Park térségének egyedi sajátossága a három nagy tájképi egység: a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása.
A Börzsönyben 1978-ban alakították ki a tájvédelmi körzetet. A hegység vulkáni tevékenység eredménye; legmagasabb csúcsai egy 12 km hosszú gerincen helyezkednek el. Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m). A hegység 300–350 forrása bővizű patakokat táplál. A Pilis karbonátos kőzetekből épül föl. Jellemzőek rá a meredek, kopár mészkő- és dolomitlejtők. A hegység mintegy 200 karsztos barlangot rejt magában.
A Visegrádi-hegység andezitvulkáni eredetű; geológiailag nem különül el a Börzsönytől, ezért a geológusok az Északi-középhegység részének tekintik. A keményebb lávakőzetek jobban ellenállnak az időjárásnak, mint a vulkáni tufa, amiben az erózió mély szurdokvölgyeket:
alakított ki.
Növényzete [szerkesztés]
A nemzeti park növényzete sokszínű és átmeneti jellegű. A Börzsöny az Alföld és a magasabb területek határán található, így sok növény elterjedési határa. A szirti páfrány, havasalji rózsa és a gímpáfrány ritkán fordul elő, a kosbor- és nősziromfajok gyakoriak. A Pilis érdekessége a medvehagyma, a budai nyúlfarkfű és a magyarföldi husáng. Az Ipoly árterének rétjein él a réti iszalag. A Szentendrei-sziget aljnövényzetében előfordul a védett piros madársisak.
Állatvilága [szerkesztés]
Állatvilága igen gazdag és változatos.
A Középső Ipoly-völgyben él a bennszülött magyar tavaszi fésűs bagolylepke (Dioszeghyana schmidtii). A tiszta vizű folyókban, a parthoz közel tömegesen élnek a
A Dunakanyarban ritka csigafajok élnek, mint a bödöncsiga és a rajzos csiga.
Ritkább halfajok:
- a legértékesebb faj a petényi márna;
- főképp a Középső Ipoly-völgyben él a selymes durbincs;
- a Börzsöny tiszta vizű patakjaiban a sebes pisztráng;
A lassabban folyó vizekben sok a ritkább hal:
- magyar bucó
- német bucó
- halványfoltú küllő
- homoki küllő
- és minden csíkfaj, köztük a ritka balkáni csík
Ritkább kétéltűek (a vizek mentén):
- sárgahasú unka,
- levelibéka,
- foltos szalamandra (főleg a mélyebb tócsák környékén él; leginkább eső után merészkedik elő).
A hüllők közül:
- szintén a vizek mentén él a mocsári teknős;
- többnyire a patakokhoz közel a törékeny gyík.
Kiemelkedő jelentőségű madárfajok:
A Börzsöny erdeiben él a védett:
A mocsarakban és nádasokban költ:
A barlangok denevéreknek adnak otthont:
- kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros),
- közönséges denevér.
A háborítatlan erdőkben hiúz, a vizek mentén vidra tűnik fel. Sok a kis termetű rovarevő:
Tájvédelmi körzetek [szerkesztés]
Budai Tájvédelmi Körzet [szerkesztés]
Gerecsei Tájvédelmi Körzet [szerkesztés]
Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet [szerkesztés]
A közel 12000 hektárnyi területen már Mátyás király idején vadaskert volt, sőt I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a gödöllői kastélyt és tágabb környékét kapta koronázási ajándékul a magyar kormánytól. Ezért nem művelték meg, ezért nem törték fel a vadaskert körüli földeket. A dombság a Duna és a Tisza vízválasztója. A déli völgyekbe meleg, az északi fekvésűekbe hideg levegő áramlik; ettől növény- és állatvilága igen változatos.
Ócsai Tájvédelmi Körzet [szerkesztés]
Sárréti Tájvédelmi Körzet [szerkesztés]
A Sárrét kiemelkedő jelentősége madárvilágában rejlik. Kedvező életfeltételeket találnak itt maguknak, hiszen megmaradt rétjein rengeteg a kisemlős (pocok, ürge) és a rovar.
Sárvíz-Völgye Tájvédelmi Körzet [szerkesztés]
A védett területen halastavakat, mocsarakat, réteket, nádasokat, mesterséges víztározókat, szikeseket és művelt parcellákat találunk.
Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet [szerkesztés]
Vértesi Tájvédelmi Körzet [szerkesztés]
A Vértesben rengeteg ritka növény- és állatfaj található. A fokozottan védett Fáni-völgy sziklafalain él a cifra kankalin. A hegység déli lejtőinek ritkasága az öves százlábú.
Természetvédelmi területek [szerkesztés]
- Adonyi Természetvédelmi Terület: a védettség elsősorban a gyapjas csüdfűre vonatkozik.
- Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület: a József nádor által alakított mintagazdaság legszebb része a kastélypark, a mai arborétum, amelynek kialakítására 1825-ben került sor. Az arborétum közelében látható Magyarország legidősebb libanoni cédrusa (1825) a csaplári erdőben, valamint a 175 éves platánsor az etyeki út mellett.
- Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz.
- Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület: a terület megőrizte az ún. dolomitflóra jellegzetes maradványnövényeit, a hideg- és melegkedvelőket egyaránt.
- Sas-hegyi Látogatóközpont Budapest XI. Tájék u. 26.;
- Budapesti Botanikus Kert Természetvédelmi Terület: ez a korábban Füvészkert néven emlegetett hely volt Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényének központi helyszíne. A kert ma hatezer növényfajnak és változatnak ad otthont. Igazi különlegesség a nyolcszögletű üvegházban élő amazonasi tündérrózsa.
- Ceglédi-rét Természetvédelmi Terület: védettségének oka, hogy ez a rét a fokozottan védett pókbangó egyik magyarországi termőhelye.
- Csévharaszti Borókás Természetvédelmi Terület: a terület megőrizte a 17. századi Pótharaszt-puszta természetes növénytakarójának nyomait, úgymint a Kitaibel Pál által föllelt, fokozottan védett tartós vagy pótharaszti szegfűt.
- Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület: a terület az eltűnt alföldi láperdők egyik utolsó maradványa.
- Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület: jól megfigyelhető az elmocsarasodó tavon kialakult élővilág.
- Dunaalmási Kőfejtők Természetvédelmi Terület: itt már az ókorban is bányászták a mészkövet, s a rómaiak által megkezdett bányaművelés kisebb-nagyobb megszakításokkal a második világháború időszakáig tartott. A 4 bányából álló kőfejtősor 4.sz. bányájának rétegsora értékes őslénytani leletanyagot rejt.
- Fóti Somlyó Természetvédelmi Terület: a szőlőhegy védettségének oka az, hogy a szártalan csüdfű egyik értékes állománya található rajta. Ez a földhöz lapuló, sárga virágú növény a fóti boglárkalepke hernyójának egyetlen tápláléka.
- Gellért-hegy Természetvédelmi Terület: a terület a Gellért-hegy geológiai, botanikai, zoológiai és tájképi értékeinek megóvását, a fokozottan védett Iván-barlang és a forrásbarlangok felszíni védőterületeinek biztosítását célozza.
- Gödöllői Királyi Kastélypark Természetvédelmi Terület: Az eredetileg francia parkot, amely egy felső és egy alsó kertre tagolódott, Esterházy Leopoldina alakíttatta át angol tájképi kertté 1817-ben. IV. Károly magyar király uralkodása után (1918) a kastély és a park pusztulásának hosszú időszaka következett. Az épület és a park helyreállítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú társaság folyamatosan végzi jelenleg is.
- Háros-szigeti Ártéri Erdő Természetvédelmi Terület: a félsziget az egykori pannon élővilág rezervátuma.
- Honti-szakadék Természetvédelmi Terület: pleisztocénkori őslénytani leleteket rejtő szakadék [2], [3]
- Jókai-kert Természetvédelmi Terület: Jókai Mór a kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a telket a rajta álló házzal együtt. A későbbiek során kertje folyamatosan gazdagodott az utazásai során szerzett növényekkel. Az író halála után a kert fokozatosan leromlott. 1978-ban kezdték meg a rekonstrukciót, elsődlegesen a természetvédelmi nevelés és oktatás céljait szolgálva.
- Magyarország Földrajzi Középpontja Természetvédelmi Terület: a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága és a Kartográfiai Vállalat által meghatározott hely az északi szélesség 47. fokának 11. perce és a keleti hosszúság 19. fokának 30. perce találkozásánál található, Pusztavacs határában.
- Martonvásári Kastélypark Természetvédelmi Terület: 1775-ben Brunszvik Antal mosoni birtokáért elcserélte a 7500 holdas Martonvásárt. A kastélyt azonban csak fia kezdte el építtetni 1785-ben, majd újabb öt év múlva kezdték csak el kialakítani a kastély körüli parkot.
- Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület: az ingókövek közül a legszebbek a Pandúr-kő és az Oroszlán-kő.
- Pál-völgyi-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a barlangot és az akkor ismert kiterjedésének megfelelő 1 hektáros felszínt már 1944-ben védetté nyilvánították, 1972 óta áll a természetvédelem szerveinek kezelésében és 1982 óta hazánk egyik fokozottan védett barlangja. A Pálvölgyi-barlang ismert hossza évtizedeken át 1200 méter volt, de mára bebizonyosodott, hogy kiterjedése ennél lényegesen nagyobb. A barlangban áttelelő állatfajok között a denevérek öt fajjal képviseltetik magukat.
- 1021 Budapest, Szépvölgyi út 162.
- Peregi Parkerdő Természetvédelmi Terület: a parkerdő területén szelídgesztenyés és vörösfenyő gyűjtemény látható.
- Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület: a szigetvilág többé-kevésbé megőrizte a Duna árterének egykori jellemzőit, növény és állatvilágát.
- Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület: a halastórendszer 14 nagyobb és több kisebb tóból áll, melyeket már a 19. század elején kialakították.
- Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület: jelentős értékei a területnek az itt nyíló orchideafajok.
- Szemlő-hegyi-barlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a területen a karsztos kőzetek részben a felszínen, részben budai márgával fedetten fordulnak elő. Döntően ebben a karsztosodó mészkőben keletkeztek a nagy budai barlangrendszerek. A Szemlő-hegyi-barlangot 1930-ban fedezték fel, majd hamarosan elkezdték felmérését és tudományos vizsgálatát. A hatvanas években a természetvédelem kezelésébe került, majd a kiépítés után 1986-ban a nagyközönség számára is megnyitották.
- Szemlő-hegyi barlang 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35.
- Szentendrei Rózsa Termőhelye Természetvédelmi Terület: a Pismány-hegyen néhány magántulajdonban lévő telken él a világritkaságnak számító, szinte csak itt élő szentendrei rózsa.
- Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület: a védett kőbánya a földtani természetvédelem egyik nemzetközileg elismert bemutatóhelye.
- Turai Legelő Természetvédelmi Terület: A védettséget az egyhajúvirág kapta meg ezen a termőhelyén.
- Vácrátóti Arborétum Természetvédelmi Terület: a vácrátóti homokpuszta eredeti klímájától idegenek az itt meghonosított növények, egy önálló környezetet és mikroklímát hoztak létre.
- Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület: a madárrezervátumban nagy kócsagok, kanalasgémek, vörös és szürke gémek tanyáznak.
- Vértesszőlősi Előembertelep Természetvédelmi Terület: az ásatások eredményeként közel 300 növény- és állatfaj maradványát sikerült elkülöníteni a rétegek leletanyagából. Ezen túlmenően négy kultúrréteget is sikerült lehatárolni, jellegzetes kavicseszközökkel és tűzhelyekkel. Az innen előkerült előemberi koponyamaradvány korát 350 ezer évre becsülik a szakemberek.
Tájegységi irodák [szerkesztés]
- Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység: 2669 Ipolyvece, Major
- Pilisi Természetvédelmi Tájegység: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy
- Gerecsei Természetvédelmi Tájegység: 2890 Tata, Baji út 12.
- Budai Természetvédelmi Tájegység: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.
- Vértesi és Mezőföldi Természetvédelmi Tájegység: 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1.
- Gödöllői Természetvédelmi Tájegység: 2100 Gödöllő, Rózsa u. 40.
- Dél-Pest megyei Természetvédelmi Tájegység:
- Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet: 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A
- Ócsai Tájvédelmi Körzet: 2364 Ócsa, Lőrinc u. 1.
Egyéb bemutatóhelyek [szerkesztés]
- Királyréti Erdei Iskola: Szokolya, Királyrét
- Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján: kiraly.ret@invitel.hu
- Szénások Európa Diplomás Terület: Pilisszentiván, Bányász u. 17.
- Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján: iroda@szenas.hu
- Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján.
- Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet)
- Látogatható egész évben, bejelentkezés alapján.
- Ócsai Tájház és Turján Ház: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4–6.
- Látogatható február 1. és november 30. között:
- keddtől szombatig 9–16 óra között,
- vasárnap és ünnepnapokon 10–17 óra között.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. számú melléklete
- ↑ Rendelet a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről
- ↑ A leletek leírása,Földtani Közlöny, 1915.
Források [szerkesztés]
- Értékek és látnivalók az Ipoly-völgyben. A Duna–Ipoly Nemzeti Park kiadványa, 1997.
További információk [szerkesztés]
- A Duna–Ipoly Nemzeti Park honlapja
- Duna-Ipoly Nemzeti Park KvVM TIR interaktív térkép
- A Szénások Európa Diplomás Terület honlapja
- Az Ócsai Tájház és Turján Ház honlapja
- Duna–Ipoly Nemzeti Park leírása
|
|||||
