Rám-szakadék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 45′ 11″, k. h. 18° 54′ 15″

A Rám-szakadék térképe
Átkelés egy zuhatagon
Rám-szakadék2.jpg

A Dömös közigazgatási területén húzódó Rám-szakadék a Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett.

A hegy kőzeteire jellemzők a vulkáni eredetű andezit és andezittörmelékes breccsába (szögletes, éles kőzettörmelék-darabokból összecementálódott kőzet) ágyazott kőtömbök, amikből a kőzet felszínre kerülése óta a felszíni vizek és a fagy munkájának eredményeképpen völgyek alakultak ki.

Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába. A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy (mely magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kevesebb) bemutatja a különböző vulkáni rétegeket. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak végül a Szőke-forrás völgyében a Malom-patakba folyik.

Barlangjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turistaforgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében van. A terep Magyarország legnehezebben járható (vagy más szempontból legérdekesebb) turistaútvonala. Néhány helyen több méternyi, patak által vájt és folyamatosan nedves sziklafalon át vezet az út, ahol a haladást kapaszkodó-láncok segítették.

Az utat a PP Zrt. (Pilismaróti Erdészete) 2006-ban 4,5 millió forintból felújította, amiből a pihenőket, illetve az egy kilométer hosszú szurdokban mintegy 200 méternyi korlátot és több létrát építettek fel.

A turisták közlekedését kiépített korlátok, kapaszkodók segítik elő. A meredekebb részeken, a kapaszkodóknál pedig kőbe vájt kisebb üregek biztosítják lépcsőszerűen a kiránduló biztonságos feljebb jutását. A zuhatagok mellett több helyen is biztonságos létrák adnak segítséget a több méteres szintkülönbségek legyőzésére, bár a köveken szétfröcskölő víz ennek ellenére is összevizezheti a ruhákat. (Javasolt a vízálló bakancs használata.)

A területet évente több, mint 60 ezer kiránduló keresi fel. Főként hétvégéken az igen nagy turistaforgalom miatt problémákat okoz az, ha a szurdokban mindkét irányban közlekednek. A kihelyezett táblák javasolják, illetve a hétvégékre vonatkozóan elő is írják, hogy a Rám-szakadékot („zöld” turistajelzés) alulról felfelé (Dömös irányából) közelítsük meg, míg az ellenkező irányban a „sárga” jelzéssel ellátott utat kövessük, elkerülendő a torlódásokat és balesetveszély kialakulását. Amennyiben Dobogó-kőről keressük fel a Rám-szakadékot, úgy előbb a sárgán jelzett Lukács-árkon ereszkedjünk le, majd vissza irányban járjuk be a szakadékot.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakadék élővilágát elsősorban moha- és zuzmófajok alkotják. A sziklaképződmények pihenőhelyet nyújtanak a kerecsensólyomnak és a hollónak. Az emlősök közül a nyuszt és a vadmacska érdemel említést. A völgy felett magasodó Rám-hegy a bioszférarezervátum egyik magterülete, ahol a hölgyestike, nagyezerjófű és mérges sás mellett gyakori a Pilisi Bioszféra Rezervátum címernövénye, a tarka nőszirom. Az idős bükkfák odvaiban kék galamb és fekete harkály költ.


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rám-szakadék témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]