Őrségi Nemzeti Park

Őrségi Nemzeti Park
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
Az őriszentpéteri templom a 13. században épült
Ország	Magyarország
Terület	440 km²
Alapítás ideje	2002
Felügyelő szervezet	Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
Címerállat	sötét aljú hangyaboglárka-lepke
Elhelyezkedése
Őrségi Nemzeti Park Pozíció Magyarország térképén
Őrségi Nemzeti Park weboldala

Az Őrségi Nemzeti Park látnivalói a park tájékoztató táblája szerint

Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 43 927 hektáron 44 település határát öleli fel. Igazgatósága Őriszentpéteren található. Teljes területe az Európai Közösségben védett, Natura 2000-es minősítésű, ebből 3104 hektár fokozottan védett.

Története

A 2002-ben létrehozott Őrségi Nemzeti Parkot – költséghatékonysági szempontokra hivatkozva – a szakmai és civil zöld szervezetek tiltakozása ellenére 2007. február 1-jétől megszüntették, illetve összevonták a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal. 2008. április 1-je óta újra önálló az Őrségi Nemzeti Park.

A nemzeti park jellegzetességei

A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magába, ebből 7 a Vendvidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon, és Ausztriában a Felső-Őrséggel folytatódik. A park nemcsak a történelmi Őrséget foglalja magában, hanem a teljes magyarországi tájegységet.

Földtan, domborzat, vízrajz

A jelenlegi dombságot egykor az ős-Rába kavicstakaróval fedte le. 200 forrás található itt, melyek 15 patakot táplálnak. A patakok visszaduzzasztásával többhelyütt turisztikailag is jelentős mesterséges tavakat alakítottak ki.

Legjelentősebb folyóvize a Rába, másik jelentős vízfolyása a Szalafőtől északra eredő Zala (Szala), amely középen szeli ketté az Őrséget, a harmadik pedig a Kerka.

Éghajlat

Éghajlata nedves, hűvös szubalpin jellegű. Az éves csapadék többnyire 750–900 mm közötti.

Növényzet

Henye boroszlán

Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű, bükkösök, erdeifenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, a európai zergeboglár és a sárga liliom.

A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A legutóbbi jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka tőzegmohafaj termőhelye. Találtak itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is.

A Szalafő és Farkasfa közötti dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert tőzegmohafaj megtalálható, ahogyan a vidrafű és a kereklevelű harmatfű is.

Szalafő őserdejében 1950 óta nem vágtak ki és nem ültettek fát. A kutatók azt figyelik, milyen természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában. Kiderült, hogy valamennyi, az Alpokalján ismert rovarfaj megtalálható az erdőben.

Szentgyörgyvölgy környékén a volt Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szálaló erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg szálakat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa-korosztály megtalálható. A terület megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli, mint a henye boroszlán, másutt a növényvilág inkább délies, és itt található pirítógyökér, lednek. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom.

Szakonyfalu a Vendvidék része. Az erdőség hegyi kaszálóin megtaláló a európai zergeboglár és a kornistárnics. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre.

További, védett növények:

• agárkosbor,
• sömörös kosbor,
• fekete áfonya,

Állatvilág

A területen körülbelül másfélezer lepkefaj, a Kerka völgyében sok szitakötő és kérész él.

A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó.

A kétéltűek közül jellemző:

• alpesi gőte (Triturus alpestris)
• sárga hasú unka (Bombina variegata).

A Nemzeti Park a már kihalófélben levő muraközi ló feltámasztásával is foglalkozik, Őriszentpéter mellett több egyedet is tart.

Itt fészkelő, ritka énekesmadarak:

• keresztcsőrű (Loxia curvirostra)
• süvöltő (Pyrrhula pyrrhula)

Megtalálható még:

• haris (Crex crex) és a
• fekete gólya (Ciconia nigra).

Tanösvények

Ság-hegyi geológiai és természetismereti tanösvény

Az ötmillió éves Ság geológiai és természeti értékeibe nyújt betekintést a tanösvény. Az egykori bazaltvulkán kialakulásának történetét, működését, a későbbi bazaltbányászat folyamatát, a mai kulturális és természeti értékeket, növény- és állatvilágot ismerhetjük meg ezeket bejárva.

Botanikai és madárvédelmi tanösvény

A Kőszegi-hegység környékének növényvilágát a Csillaghúr és a Királyvölgyi Tanösvény, valamint egy madárismereti, madárvédelmi útvonal mutatja be.

Rezgőnyár Tanösvény

A 400 m hosszú tanösvény tájékoztatást ad az Őrség növény- és állatvilágáról, az erdők kialakulásáról, az erdőgazdálkodási módokról,az erdőszegélyek szerepéről, a fasorok élővilágáról, a helybeli őshonos háziállatokról valamint a tókák élővilágáról.

Sárgaliliom Tanösvény

A túra Velemérről Magyarszombatfára vezeti át az érdeklődőket, 6,2 km hosszan mutatva be a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit.

Rókagomba Tanösvény

A 3 km hosszú túra Apátistvánfalva környékének élővilágával ismerteti meg a látogatókat. Bejárását 6 ponton rajzos-szöveges tájékoztató táblák segítik.

Bemutatóhelyek

Ság-hegyi helytörténeti kiállítás

Az ötmillió éves Ság-hegy oldalában álló egykori bányaépületben a helytörténeti kiállítás a Ság régészeti leleteit, változatos élővilágát, bányászati emlékeit állítja ki, és Eötvös Lorándról is megemlékezik.

Chernel Madárvárta és Múzeum

Kint a kertben a Kőszegi-hegység földtani értékeit és állatvilágát bemutató kiállítás, bent emlékmúzeum Chernel István és Bechtold István ornitológusok munkásságáról. Magát a botanikus kertet az előbbi tudós hozta létre a 19. század végén Kőszeg város nyugati szélén.

Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont

Nyári táborok, osztálykirándulások, erdei iskolák helyszíne a Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont, de akár konferenciáknak, előadásoknak is helyet ad. Az Őrségi Nemzeti Park központjában információs anyagok is kaphatók Magyarország legfiatalabb nemzeti parkjáról.

Tájvédelmi körzetek

Kőszegi Tájvédelmi Körzet

A Kőszegi-hegységben tanulmányozható az alpesi és a pannon növény- és állatvilág számos faja. A tájvédelmi körzet klímája az Alpok közelségéből adódóan hűvös, párás. Az évi csapadékmennyiség messze meghaladja az országos átlagot. E tájon rengeteg a forrás, a legnevezetesebb a Hétvezér nevet viseli. A hegyvidéken sok a bükkös, az alacsonyabb területeken a szelídgesztenye. Az aljnövényzetben él a ritka borda-, vese- és struccpáfrány. Az országban egyedül itt él a hegyi lednek.

Sághegyi Tájvédelmi Körzet

Miközben a Kemenes-alja laza törmelékanyagát a víz és a szél elhordták, elkoptatták, a Ság hegyet ettől megóvta a ráömlött kemény bazaltláva-sapka. A védő bazaltot ötven évig bányászták, és ez majdnem a hegy pusztulását okozta, alakját megváltoztatta. Régen^[mikor?] 291 méter magas volt, ma 279 méter. A bányászat elpusztította a hegy eredeti növény- és állatvilágát is, de a flórája kezd visszatérni. 1974-ben újra találtak tavaszi héricset, fekete- és leánykökörcsint, piros kígyósziszt, hegyi árvalányhajat. Feltűnt néhány bagolyféle, holló, vörös vércse.

Természetvédelmi területek

Országos jelentőségű természetvédelmi területek

• Jeli arborétum,
• Kámoni arborétum Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület: az arborétum a benne található több mint 3000 féle fa- és cserjefajával Magyarország leggazdagabb tartalmú élőfa-gyűjteménye.
• Sárvári arborétum (Sárvári Arborétum Természetvédelmi Terület): 1803-ban Habsburg Ferdinánd adott megbízást egy tájképi kert létrehozására a területen.
• Szelestei arborétum,
• Körmendi várkert (Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület): a XVIII. századi Batthyányi-kastély parkját a Rába ártéri erdejére telepítették rá, meghagyva a tölgy-kőris-szil ligeterdő fáinak legszebb példányait.
• Kőszegi Tőzegmohás Láp Természetvédelmi Terület: ezen a mindössze 0,2 hektáros lápfolton hét tőzegmohafaj él.
• Nemesmedves Történelmi Emlékhely,

Helyileg védett területek

• szőcei tőzegmohás láprét
• szentgyörgyvölgyi szálaló erdő

Források

• Csiszár Károly: Az Őrség (Változó Világ 26., Budapest, 2000)
• Havas Márta: Őrségi Tájvédelmi Körzet, kiadta a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sopron, 1996, ISBN 963-04-9053-6 fűzött
• Boda László - Orbán Róbert: Az Őrség és a Vendvidék : Kalauz turistáknak és természetbarátoknak, Szombathely, 1998, ISBN 963-85705-2-0 fűzött
• Rakonczay Zoltán-Ambrus András: Szigetköztől az Őrségig: A Nyugat-Dunántúl természeti értékei, Budapest, 1996, ISBN 963-7362-12-6 fűzött
• Bába Imre et al.: Őrségi Nemzeti Park 1:60 000 2. kiadás, 2009. Paulus 2008 Kft.
• Őrség, Göcsej 1:60 000 turistatérkép. Cartographia
• Az Őrségi Nemzeti Park tájékoztató táblái és kiadványai

Külső hivatkozások

• Az Őrségi Nemzeti Park honlapja
• Őrségi Nemzeti Park KvVM TIR interaktív térkép
• Az Őrség digitális látványtára