Siketfajd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft
|
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Tetrao urogallus |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimedia Commons tartalmaz Siketfajd témájú médiaállományokat. |
A siketfajd (Tetrao urogallus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Észak- és Közép-Európában valamint Ázsia területén honos. Fenyvesek aljnövényzetében érzi jól magát.
[szerkesztés] Alfajai
- Tetrao urogallus aquitanicus – Pireneusok
- Tetrao urogallus cantabricus – Spanyolország
- Tetrao urogallus grisescens
- Tetrao urogallus hiomanus
- Tetrao urogallus karelicus – Finnország és Karélia
- Tetrao urogallus kureikensis
- Tetrao urogallus lonnbergi – Kola-félsziget
- Tetrao urogallus lugens
- Tetrao urogallus major – Közép-Európa
- Tetrao urogallus obsoletus – Észak-Európa és Oroszország
- Tetrao urogallus pleskei – Közép-Európa, Fehéroroszország és Oroszország
- Tetrao urogallus rudolfi – Bulgária és Ukrajna
- Tetrao urogallus taczanowskii
- Tetrao urogallus uralensis – Urál-hegység és Szibéria nyugati részén
- Tetrao urogallus urogallus – Skandinávia
- Tetrao urogallus volgensis – Észak-Európa és Oroszország
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 60-87 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-125 centiméter, súlya 2900-4000 gramm. A kakasoknak a nász idején szakálla van és zöldes fémfény a mellén. A tyúknak nagy rozsdasárga folt van a mellén.
|
|
[szerkesztés] Életmódja
Bogyókkal, rügyekkel, a fenyő tűleveleivel, hangyákkal és azok bábjaival táplálkozik. Néha egy egész fát megkopaszt a tűleveleitől. Csak rövidtávon és nagy zajjal repül.
[szerkesztés] Szaporodása
Dürgés idején tánccal, pózolással és hanggal udvarol a tojónak. Fészkét talajra, fák tövébe készíti. A fészekalj általában 5-12 tojásból áll, melyen 26-29 napig kotlik.
Dürgéskor, köszörülés közben süket, ugyanis a fejébe száll a vére és így a hallójárat hátsó falán elhelyeződött, a vértolulás folytán erősen megduzzasztható redő is, másrészt pedig a szájtátogatás következtében az alsó állkapocs hátsó csontnyúlványa is elzárja a fülnyílást. Innen a siket név. Ahogy azonban a csőrét összecsukja, ismét élesen hall. [1]
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon ritka alkalmi kóborló. Korábban Sopron, Kőszeg és az Őrség vidékén alakultak ki állományai. Az 1880-as évek állomány-expanziója következtében települt meg Sopron és Vas vármegyék területén. A századfordulón a Soproni-hegység állománya mintegy 40-50 pld lehetett. Az I. világháborút követően a 20-as években jelent meg újra Sopron környékén. Ekkor már csak 10-15 pld-ból állt az állománya, ami a 30-as években felmorzsolódott. A Kőszegi-hegység állománya kisebb volt, nem haladta meg a 10 pld-t. Az Őrségben és a Vend-vidéken is akkor jelent meg először, amikor Sopronban. A 40-es évek elején az Őrségben egy újabb bevándorlás következtében jelentősen nőtt a populáció, 1948-ban 150 pld-t becsültek. 1955-ben a becslések szerint még 60-80 pld volt jelen, de a faj a 60-as években az Őrségből is eltűnt.[2]
Romániában a Kárpátok egész területén megtalálható a tűlevelű erdőkben, bár állománysűrűsége területenként igen nagy változást mutat. Olykor a vegyes erdőkben (luc- vagy jegenyefenyő és bükk) is megtalálható mint költőfaj. Egyes becslések szerint romániai állománya 10 000 példányra tehető. A párokra való állománybecslés aligha lehetséges, mivel a siketfajd kakasok poligámok, és az egy kakasra jutó tyúkok száma változó lehet.
[szerkesztés] Lábjegyzetek
- ^ Brehm: Az állatok világa / Császármadár (Tetrastes Key. et Blas.). 200; ISBN 963-86118-2-0 Elérve: 2008-04-01
- ^ Faragó S: Vadászati állattan. mezőgazda Kiadó, Budapest
[szerkesztés] Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2008. 12. 06.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Ritka madarak hazai előfordulásai
- Képek az interneten a fajról
