Urál (hegység)

Urál
A Manaraga (1662 m) a hegység északi részén
Hely	Oroszország Kazahsztán
Legmagasabb pont	Narodnaja {1895 m}
Térkép

Tájkép a Középső-Urálban: a Csuszovaja-folyó

Az Urál hegység (oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak-déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert.

Földrajz

Az Urál 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Európa északi, jeges-tengeri partvidéke között, szélessége 50 és 170 kilométer között váltakozik. A lánc folytatását északon a Novaja Zemlja-sziget adja.

A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul. Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. A lánc számos ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz. Komiföld őserdői a Világörökség részét képezik.

Négy fő részét szokás megkülönböztetni:

• Déli-Urál
• Középső-Urál
• Északi-Urál
• Sarki-Urál

Kialakulása

Az Urál-hegységet Laurencia és Fennoszarmácia ütközése hozta létre a devon második felében, amelynek során Laurázsia kialakult. A folyamatot szünetmentesen követte a Variszkuszi-hegységrendszer kiemelkedése, amelyben Laurázsia Gondwanával ütközve létrehozta a Pangeát.

A perm (amely éppen az uráli térségben fekvő Permről kapta a nevét) folyamán a térszín megsüllyedt és a tengerszint megemelkedett, így az Urálban számos apró tengeröböl alakult ki, amelyek a lassú süllyedés és a bizonytalan, gyakran elzáruló tengeri kapcsolatok miatt gazdag sótelepeket és más evaporitokat hoztak létre.

Források

• Európa kialakulása