Erdei ciklámen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Erdei ciklámen
Cyclamen purpurascens Orchi 01.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Kankalinfélék (Primulaceae)
Nemzetség: Ciklámen (Cyclamen)
Faj: C. purpurascens
Tudományos név
Cyclamen purpurascens
Mill.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Erdei ciklámen témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei ciklámen témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei ciklámen témájú kategóriát.

Az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó ciklámen (Cyclamen) nemzetség egyetlen, Magyarországon (főleg az Alpokalján) őshonos faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti elterjedési területe Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia és Európa volt; részben az ember közreműködésével ez jelentősen kiterjedt: manapság a mérsékelt éghajlatú területeken sokfelé megtalálható.

Jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szórt állású levelei egyszerűek, szív alakúak vagy oválisak. A kékeszöld, foltos levelek válla szíves, csúcsa tompa, a szélük ép. A levélnyél hosszú.

Virága fehér, rózsaszín vagy lila, illatos. Termése tok. Az érő termés kocsánya dugóhúzószerűen megcsavarodik.

Régi nevei (disznókenyér, disznórépa, kunalma) a gumójára utalnak, amiket előszeretettel fogyaszt a vaddisznó és vele a makkoltatott házi disznó is.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg hegyvidékeken, üde lomberdőkben (Magyarországon a zalai bükkösökben, soproni fenyvesekben) nő. Mészkerülő. Júliustól szeptemberig virágzik.

Élettani hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyökere az emberre mérgező.


A faj védelme és fenntartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatója által vezetett kőszegi Chernel-kertben, a növény szaporítása és fenntartása folyik[1].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]