Kerka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerka
Közigazgatás
Országok  Szlovénia
 Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 60 km
Vízgyűjtő terület 1762 km²
Torkolat Mura (Muraszemenyénél) → DrávaDunaFekete-tenger
é. sz. 46° 28′ 06″, k. h. 16° 36′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 06″, k. h. 16° 36′ 42″
Elhelyezkedése
Őrség, Vendvidék 1910.jpg
A Kerka a Vendvidék térképén

A Kerka, régen Kerkás (szlovénül Krka, vendül Kerka) folyó Szlovéniában, a Vendvidéki-dombságban ered, Bajánsenye térségében lép be Magyarország területére és Muraszemenye térségében ömlik a Murába.

Vízgyűjtő területe 1762 km², beleértve a Mura torkolat felett, a 2+185 szelvényben betorkolló Lendvát is. A Kerka teljes vízgyűjtőjének nagyjából kétharmada tartozik Magyarországhoz, egyharmada Szlovéniában van. A felső határszelvénynél a szlovén területen lévő vízgyűjtő terület 110 km². A vízfolyás magyarországi szakaszának hossza 53,6 km.

A Kerka forrásától először délkeleti irányban halad, majd nagy ívben dél felé fordulva torkollik a Murába. Ezt a menetvonalat követi a Kerkától nyugatra a Szentgyörgyvölgyi-patak, amely a Kebelébe torkollik. A Kebele délre elhagyva az országot Szlovéniában torkollik a Lendvába, amely országhatárt képezve a Kerkába torkollik a Murában való torkollás felett körülbelül 2 km-rel.

Települések a folyó mentén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb mellékvízfolyásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kerka jelentős jobb parti mellékvízfolyásai a Kerca és a Lendva patak.

  • A Kerca Szlovéniában ered, a vízfolyás kb. 23 km hosszú. Torkolati vízgyűjtő területe 41 km², a Magyarországra érkezésnél 26 km².
  • Lendva patak a 0+000 és a 6+803 szelvényei között az országhatárt képezi Magyarország és Szlovénia között, a felette levő szakaszán teljes hosszában Szlovéniában folyik. Teljes vízgyűjtő területe 865 km², melynek közel 80%-a Szlovéniában van.

A Kerka jelentős bal parti mellékágai a Cupi patak a Medesi patakkal, valamint a Cserta az Alsó-Válicka.

  • A Cupi patak a közvetlen Kerka völgy ÉK-i szélén halad a Kerkával párhuzamosan. Mellékágai közül a Medesi patak a legnagyobb. Együttes vízgyűjtő területük 164 km².
  • A Cserta patak a 16,6-es kilométerszelvénynél torkollik a Kerkába a bal parton. Az Alsó-Válickával együtt a vízgyűjtő területük 441 km². Az Alsó-Válicka pataktorkolati vízgyűjtőterülete 186,5 km².

Földhasználati jelleg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kerka-völgy, illetve a vízgyűjtő terület jelentős része erdő és szántó, emellett a patak átfolyik Lenti városán és falvakon, mint például Zalabaksán vagy Csesztregen. A közvetlen völgy fenéki területek általában gyepek, amelyeken az utóbbi évtizedekben észlelhető az elhanyagoltság. Ennek következtében a gyepek bozótos területekké, egyes helyeken erdővé módosulnak.

Jelentős területek tartoznak különböző fokozatú természet védettség alá.

A Kerka-mente Natúrpark területe több tájegységet foglal magába. Ide tartozik az Őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza (melyet Szlovéniától csak a mesterségesen húzott határvonal választ el), és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55 159 ha. Tagtelepüléseinek száma: 41, lakóinak száma 24 500 fő.

A többféle klimatikus hatás a kulcsa az itt élő növény- és állatfajok sokféleségének. A viszonylag gyors sodrású patakban 26 halfaj mellett nagy számban fordul elő a folyami rák, de megtalálható itt a vidra és a hód is. A lassúbb mozgású szakaszok és mellékágak dísze a tavirózsa és a vízitök.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]