Őrihodos

Őrihodos (Hodoš)
Az őrihodosi evangélikus templom
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Tartomány	Muravidék
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Őrihodos
Rang	község
Polgármester	Bunderla Rudolf
Irányítószám	9205
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	356 fő (2002) +/-
Népsűrűség	38,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	258 m
Terület	18,1 (12,52) km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
Őrihodos Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 49′ 40″, k. h. 16° 19′ 15″46.8277777778, 16.3208333333
Őrihodos község elhelyezkedése
Őrihodos weboldala

Őrihodos (szlovénul Hodoš [ˈxoːdoʃ], németül Hodosch [ˈhoːdɔʃ]) falu és községközpont Szlovéniában, a szlovéniai magyarok egyik, többségben lakott települése a Muravidék északi, őrségi részén, a Vendvidéki-dombság (Goričko) szlovén tájegységban, a Pomurska szlovén közigazgatási régióban.

Fekvése

Muraszombattól és Körmendtől 30 kilométerre, a magyar-szlovén határ szlovén oldalán, Bajánsenyétől nyugatra, a Nagy-Kerkába ömlő Dolinci- (Dolányi-) patak bal partján fekszik. Vasútállomása a Muraszombat–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon van.

A község (járás) települései

A községhez Őrihodoson kívül még Kapornak (Krplivnik) tartozik.

Nevének eredete

A község neve első hallásra víznévnek tűnik (hódban gazdag folyóvíz), azonban erre semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Ilyen nevű patak ma sincs a környéken. Elgondolkoztató azonban, hogy szomszédos Dolány falut első írásos említésekor 1331-ben "Sancto Nicolao de Hudusfeu", (azaz Hodosfő-Szentmiklós) néven említik. Ebből a Hodosfő viszont egyértelműen pataknévre látszik utalni. Felmerül tehát, hogy a Dolányi-patak eredeti neve lehetett Hódos és a pataknak a Nagy-Kerkába ömlésénél fekvő Őrihódos neve a patakról lett Hódos.

Más vélemények szerint neve inkább ősi szláv személynévből származik, mégpedig az 1138-ból és 1329-ből is adatolt „Hodus” személynévből ered. Nevének írása ezért rövid „o”-val történik. A szlovén név már a magyarból származik.

Története

Őrihódos a múltban az Őrség része volt, ahol a magyar honfoglalást követően a csatlakozott népekből szervezett határőrök éltek. Legnagyobb településeik a Goričko északkeleti részében, a Kerka patak völgyében, illetve Hodos térségében voltak. Hodos környékének terepbejárásai során, 1991 tavaszán a térségben több halmot fedeztek fel. Két halom a falu végén, a helybéliek által Kőhegy néven ismert részen található.

A település első közvetett írásos említése 1331-ből származik, amikor a szomszédos Dolány falu még a magyar Hodosfőszentmiklós (Sancto Nicolao de Hudusfeu) alakban szerepel és határában magyar patakneveket jegyeztek fel. Első, minden kétséget kizáró írásos említése 1452-ből származik "Hodos in districtu Ewrseg" (Hodos az Őrségi Kerületben) alakban. 1453-ban és 1472-ben is "Hodos" néven említik a korabeli források. Hodos az Őrség részeként az akkori Németújvár (Güssing) mindenkori birtokosának uralma alá tartozott. Hodos középkori temploma, amelyet eredetileg Szent András tiszteletére szenteltek, az okleveles adatok és a régészeti kutatások szerint valószínűleg a XIII. században épült. A hodosiak az 1500-as évek végén protestánssá lettek. Kezdetben az Őrség többi falujához hasonlóan a kálvinista irányzatot követték, majd 1678 táján, amikor Perenyei Bálint volt a falu prédikátora, az evangélikussághoz csatlakoztak. A hodosiak 1644-ben templomukat palánkkal vették körül, megpróbálták megerősíteni, hogy védekezni tudjanak a török ellen. A templomot 1732-ben Rosty István alispán katonasággal foglalta el és átadta a katolikusoknak. Az épület új védőszentje már nem Szent András, hanem Szent Erzsébet lett. Az ősi templom 1826-ban tűzvész következtében leégett, de romjai még egészen az 1890-es évekig megvoltak. Vályi András szerint " HODOS. Elegyes magyar falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Múra vizéhez nem meszsze, határja szoross, és földgye is sovány."

Fényes Elek szerint " Hodos, magyar falu, Vas vmegyében, az ugynevezett Őrségen, 5 kath., 237 evang., 44 ref. lak. Evang. anyaekklézsia, és oskola. Az ide való kath. parochia a kerczaival köttetett össze, minthogy temploma elpusztult. Határa sovány és erdős. F. u. gr. Batthyáni Károly és több földesurak. Ut. p. Lövő."

Vas vármegye monográfiája szerint " Hodos, ősnemes őrségi község, 93 házzal és 444 vegyes vallásu magyar lakossal. A körjegyzőség székhelye. Postája Nagy-Dolincz, távírója Szt.-Gotthárd. Ág. ev. temploma 1826-ban leégett, de 1839-ben ujra felépűlt. Itt működött mint ref. lelkész Kardos János egyházi író és népköltő. A községben egy XIII. századbeli, román stílü templom romjai voltak láthatók, de legutóbb a romokat széthordták."

Őrihodos vasútállomása

1910-ben 496, túlnyomóan magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig, majd 1941-1945 között újra Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A falut 1919-ben néhány napig a Vendvidéki Köztársaság uralta. Az Őrvidék közigazgatási és gazdasági központja volt. Itt működött a tűzoltó-parancsnokság, a csendőrség, a bank, az általános iskola, a mészárszék, a vadászegylet, a bábaasszony-szolgálat, az egyházi központ és a határőr-igazgatóság is.

2007. december 21-ig közúti és vasúti határátkelőhely volt Bajánsenye (Magyarország) felé.

2002-ben 251 lakosa volt. (Kapornakkal együtt 356 lakosából 161 szlovén és 159 magyar volt.) A község, mióta önállósult, jelentős fejlődésnek indult.A volt határőrlaktanya átalakításával ifjúsági központ létesült. Polgármestere Orbán Lajos, aki nagyon jó kapcsolatot alakított ki a szomszédos magyarországi községekkel: Őriszentpéterrel, Bajánsenyével, Kercaszomorral és Szalafővel, valamint a szlovákiai Hodos (Vydrany), és a magyarországi Sand testvér-községekkel. A községben 114 évvel ezelőtt alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, ami a vidék egyik legrégibb egyesülete. „Őrség” néven színjátszó csoport és énekkar is működik. Labdarugó egyesülete is a vidék legjobbjai közé tartozik. Óvodája, valamint Népkönyvtára már több mint négy évtizede működik.

Nevezetességei

Kardos János sírja a régi temetőben

• A hodosi víztározó és tanösvény
• Az evangélikus templom
• Az ifjúsági központ – az egykori hodosi laktanya
• A dolányi út mellett lévő kút
• Kardos János síremléke a hodosi régi temetőben

Híres emberek

• Berke Balázs költő, író
• Czipott György író
• Czipott Rudolf író
• Kardos János író, költő, műfordító
• Kotsmar Mihály író
• Könnye Nándor /Könye Nándor, Könnye Ferdinánd névalakban is/ (Hodos, 1850 - Ungvár, 1912) nyelvész, szótárszerkesztő

További információk

• Őrihodos község hivatalos oldala (magyarul)
• Őrihodos Szlovénia térképén
• Benczik Gyula et al.: Hodos, Kapornak és Domafölde története a magyar honfoglalástól a 19. század közepéig (Lendva, 2005)
• Benczik Gyula: Régi templomos helyek az Őrségben (Kercaszomor, 2001)