Sal (Szlovénia)
| Sal (Šalovci) | |
 | |
| Harangláb | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Sal |
| Rang | községközpont |
| Alapítás éve | 1366 |
| Polgármester | Iztok Fartek |
| Irányítószám | 9204 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 381 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 37,92 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 242 m |
| Terület | 58,2 (15,35) km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 30″, k. h. 16° 17′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 30″, k. h. 16° 17′ 53″ | |
 | |
| Sal község elhelyezkedése | |
| Sal weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sal témájú médiaállományokat. | |
Sal (szlovénül: Šalovci, németül: Schabing) falu és Sal község központja a Muravidéken, Szlovéniában.
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 27 km-re északkeletre, a Goričko (Vendvidéki-dombság) szélén, a Kerka bal partján, a szlovén-magyar határ közelében fekszik
Sal község települései[szerkesztés]
- Bűdfalva (Budinci)
- Dolány (Dolenci)
- Domonkosfa (Domanjševci)
- Kerkafő (Čepinci)
- Marokrét (Markovci)
- Sal (Šalovci)
Története[szerkesztés]
A települést 1366-ban "Sool in valle seu districtu Sool" néven említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A felsőlendvai Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Sallal együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. 1433-ban "Saal" alakban említik.
A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Vályi András szerint "SAL. Két falu Vas Várm. egyiknek földes Ura Bernát, és több Uraságok, fekszik Nádasdhoz közel, és annak filiája; amannak pedig földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, ez fekszik Nagy Dolinczhez nem meszsze, mellynek filiája, lakosaik katolikusok, fekszenek Körméndhez 1 1/2 mértföldnyire; földgyeik néhol soványak, fájok, legelőjök van, szőlejek nints."[3]
Fényes Elek szerint "Sál, vindus falu, Vas vgyében, 213 kath., 417 evang. lak. Sovány, erdős határ. Hajdan mezőváros volt, mint kitetszik Lethenyei János által 1627-ben tett egyházi vizsgálatból. F. u. gr. Nádasdy. Ut. posta Radkersburg."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Sal kerkamenti nagy vend község, hajdan mezőváros volt 222 házzal és 1014 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Dolincz, távírója Szt.-Gotthárd. A község házai szétszórtan fekszenek. Határában, az országút mentén, valaha kolostor volt, de ma már csak a helyét mutogatják. Földesura a gróf Nádasdy-család volt."[5]
1910-ben 1070, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben először a de facto Vendvidéki Köztársasághoz, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben újra visszakerült Magyarországhoz, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben a településnek 462, a községnek 1718 lakója volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Haranglába a 19. században épült.
Híres szülöttek[szerkesztés]
- Bakos Mihály 18–19. századi szlovén író
- Zsupánek Mihály költő
- Zsupánek János költő
- Zsupánek Vilmos költő
Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
További információk[szerkesztés]
- Sal község hivatalos oldala
- A község nevezetességei a Goričko információs portálján Archiválva 2009. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az alapiskola honlapja
- Sal Szlovénia térképén
