Lendvanemesd
| Lendvanemesd (Nemčavci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Muravidék |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Muraszombat |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Anton Štihec |
| Irányítószám | 9000 |
| Körzethívószám | 02 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 267 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 192 m |
| Terület | 3,25 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Lendvanemesd
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 40′ 50″, k. h. 16° 10′ 35″ | |
Lendvanemesd (korábban Nemsócz, szlovénül Nemčavci, vendül Nemčovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombathoz tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Muraszombat északi szomszédságában a Lendva bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Nempty in districtu Sancti Martini" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai uradalom szentmártoni kerületéhez tartozott. A Széchí család fiági kihalása után a Batthány és Szapáry csaldoké lett.
Vályi András szerint " NEMESÓCZ. Nimcsevczi. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai G. Szapári, és G. Battyháni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Martyántzhoz nem meszsze, és annak filiája, határja hozzá hasonlító." [3]
Fényes Elek szerint " Nemsócz, vindus falu, Vas vgyében, a muraszombati uradalomban, 36 kath., 99 evang. lak." [4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Nemesd. A házak száma 38, a lakosoké 238, akik csekély kivétellel vendek. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Mura-Szombat." [5]
1910-ben 226, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, de 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 267 lakosa volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 25.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
|
||||||||||||||||||||||||||||
