Vasnyíres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasnyíres (Brezovci)
Kapela Brezovci.jpg
Vasnyíres kápolnája
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Prekmurje
Statisztikai régió Pomurska
Község Battyánd
Rang falu
Alapítás éve 1365
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9201
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 264 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 203 m
Terület 4,23 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Vasnyíres (Szlovénia)
Vasnyíres
Vasnyíres
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 42′ 20″, k. h. 16° 07′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 20″, k. h. 16° 07′ 15″

Vasnyíres (korábban Brezócz, szlovénül Brezovci) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muraszombattól 10 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) és a síkság határán fekszik. A legtöbb ház a Pálmafa és Battyánd közötti út mellett, a többi kissé távolabb elszórtan található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu első írásos említése 1365-ből való "Baryzcylch" néven. Ekkor kapták Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök királyi adományul és cserébe a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a település "Brezzench in districtu Sancti Martini" alakban (azaz a szentmártoni kerülethez tartozó Brezenc) szerepel.[2] A felsőlendvai vár uradalmához tartozott. A Széchyek fiági kihalásával 1685-ben a Szapáryak és a Batthyányak birtoka lett.

Vályi András szerint " BRESÓTZ. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Szapáry, és Gróf Battyáni Uraságok, fekszik hegyek között Mór vizéhez nem meszsze. Határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék." [3]

Fényes Elek szerint " Brezócz, vindus falu, Vas vármegyében, a muraszombati uradalomban, hegyek közt, 14 katholikus, 214 evangelikus lak. Utolsó p. Radkersburg." [4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Vas-Nyíres. Házszám 70, lélekszám 380. Lakosai r. kath. és ág. ev. vallásu vendek. Postája Battyánd, távirója Muraszombat." [5]

1910-ben 352, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. A helyiek főként mezőgazdasággal foglalkoznak, vegyesen evangélikus és katolikus vallásúak. 2002-ben 264 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kápolnája a 20. század második negyedében épült.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]