Felsőcsalogány
| Felsőcsalogány (Gornji Slaveči) | |
 |
|
| Felsőcsalogány téli látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Prekmurje |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Kuzma |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Jožef Škalič |
| Irányítószám | 9263 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 482 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 260 m |
| Terület | 4,71 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőcsalogány
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 49′ 00″, k. h. 16° 04′ 00″ | |
Felsőcsalogány (korábban Felső Szlavecsa, szlovénül Gornji Slaveči, vendül Gorenji Slaveči vagy Zgornji Slaveči, németül Ober Slabitsch) falu, egykor önálló község a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Kuzma községhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Muraszombattól 28 km-re északnyugatra, Kuzmától 2 km-re délnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Lukaj-patak partján az osztrák határ mellett fekszik.
A falunak van roma kisebbsége is, amely eredetileg a közeli Seregházáról vándorolt át ide.
Története [szerkesztés]
A települést 1365-ben "Felseueche" alakban említik először. 1366-ban "Felsozaloucha in dystrictu Waralyakurniky" néven szerepel. Ugyanilyen nevű helységet sorolnak fel 1387-ben Dobra várának tartozékai között is "Zaloucha, Zalocha" néven.[2] 1499-ben németül "Felsewzalocha" néven nevezik. 1698-ban a győri püspökség feljegyzésében "Fölsö Szlavecsa" alakban említik.
Dobrát 1387-ben kapja királyi adományként a Balog nembeli Felsőlendvai Széchy Miklós nádor. Az uradalomhoz tartozó falvak felsorolásánál Szlavecsa is szerepel. Később a felsőlendvai uradalom része lett. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké. 1890-ben már Felsőcsalogány a hivatalos neve. Ekkor 528 lakosa volt, melyből 508 szlovén, 16 német és 4 magyar nemzetiségű.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Szlavecza. Két falu Vas Várm. földes Urok Gr. Nádasdy Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek Szent Györgynek szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik meglehetősek." [3]
Fényes Elek szerint "Szlavecsa, vindus falu, Vas vmegyében, hegyek közt, a felső-lendvai uradalomban. Ut. p. Radkerburg 1 3/4 óra.. " [4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Felső-Csalogány vend falu, 91 házzal és 528 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Muraszombat. A Nádasdy grófok földesurasága alá tartozott." [5]
1910-ben 614, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1921-ben 643 szlovén, 2 német, 2 magyar és 4 egyéb nemzetiségű lakosa volt. Közülük 247 volt katolikus és 404 evangélikus vallású. 1931-ben 647 lakosa volt. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1971-ben 547 lakosa, 114 háza és 118 háztartása volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 482 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Evangélikus plébániatemplomát 1928-ban építették, 1938-ban Cmerekar wernsee-i festőművész festette ki. Orgonáját Anton Jenko ljubljanai orgonaépítő mester készítette 1987-ben. A templom melletti plébániaház 1981-ben épült.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született Lenarsich Imre író, fotográfus, publicista.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Ivan Zelko, Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
- Matija Slavič, Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
