Kölesvölgy
| Kölesvölgy (Prosečka vas) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Muravidék |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Battyánd |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Ludvik Novak |
| Irányítószám | 9202 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 129 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 264 m |
| Terület | 4,15 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kölesvölgy
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 46′ 45″, k. h. 16° 08′ 15″ | |
Kölesvölgy (szlovénül Prosečka vas, vendül Prosečka ves) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Muraszombattól 15 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, a Bezjak és Gajik-patakok forrásvidékén fekszik.
Története [szerkesztés]
1365-ben még "Kyrizanhaza" alakban említik először. Egy évvel később "Crisanfalua in districtu Waralyakurniky" alakban szerepel.[2] Kölesvölgy is egyike volt annak a 73 falunak, melyet I. Lajos magyar király cserélt el 1365-ben Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Felsőlendva várához tartozott. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és a 19. századig a család birtokában maradt. 1824-ben 40 háztartásban 320 lakos élt itt.
Vályi András szerint " KÖLESVÖLGYE. Proszeckavész. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Lendvához nem meszsze, mellynek filiája, földgye sovány, szőleje, és fája tűzre elég van." [3]
Fényes Elek szerint " Kölesvölgye, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 90 evang., 70 kath. lak." [4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Kölesvölgy, 55 házzal és 306 r. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat. Földesurai a Nádasdy grófok voltak." [5]
1910-ben 337, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 129 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Haranglába a 20. század első felében épült.
- Kulturális emlék a határában álló 1912-ben készített kőkereszt, felirata vend nyelvű.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. február 11.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
