Sándorvölgy
| Sándorvölgy (Šulinci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Prekmurje |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Péterhegy |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1387 |
| Polgármester | Franc Šlihthuber |
| Irányítószám | 9203 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 211 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 292 m |
| Terület | 5,64 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sándorvölgy
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 49′ 40″, k. h. 16° 12′ 00″ | |
Sándorvölgy (korábban Sülincz, szlovénül Šulinci, vendül Šülinci) falu Szlovéniában a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Muraszombattól 25 km-re északra, Péterhegytől 3 km-re északnyugatra a magyar határhoz közel, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Merak-patak partján fekszik. Dombvidéki jellegű szétszórt település. A legutóbbi adatok szerint 211 lakója van.
Története [szerkesztés]
Első írásos említése „Sulynch” alakban 1387-ből származik.[2] Ekkor adja Zsigmond király a dobrai uradalmat Felsőlendvai Széchy Miklós nádornak. Előbb a dobrai vár, majd a felsőlendvai uradalom részét képezte. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Vályi András szerint „SÜLINCZ. Német falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Petrótzhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.” [3]
Fényes Elek szerint „Sülincz, vindus falu, Vas vgyében, a lendvai uradalomban, 39 kath., 146 evang. lak. Ut. p. Radkersburg.” [4]
Vas vármegye monográfiája szerint „Sándorvölgy. Házszám 70, lélekszám 451. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány. Határában kavicsbánya van. A község házai a völgyben szétszórtan épültek. Lakosai mint napszámosok keresik kenyerüket a munkaidőben, más vidékeken.” [5]
1910-ben 467, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Iskoláját Hartner Géza muraszombati nagyiparos építtette 1913-ban. Első tanítója Julij Shermann volt. Önkéntes tűzoltóegylete 1932-ben alakult.
A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, után ismét jugoszláv fennhatóság alá került.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Hideg-kút a Sándorvölgytől Nádorfa felé menő út közelében található. Kis faházikót építettek föléje. A legenda szerint a törökök a közelében egy arany bölcsőt ástak el. Vize sohasem apad el, sem kemény fagy, sem a legnagyobb szárazság idején.
- Műemlék az 1913-ban épített régi iskola épülete. 1962-ig működött, de a folymatos karbantartásnak köszönhetően ma is jó állapotban van.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Sándorvölgy Péterhegy község hivatalos oldalán
- A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja
- Szlovénia kulturális emlékei
- Slovenia info – Šulinci
- Sándorvölgy Szlovénia térképén
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
