Gyanafa
| Gyanafa (Ženavlje) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Prekmurje |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Péterhegy |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1387 |
| Polgármester | Franc Šlihthuber |
| Irányítószám | 9203 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 99 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 349 m |
| Terület | 3,53 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gyanafa
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 10′ 40″ | |
Gyanafa (szlovénül Ženavlje, németül Schönabla) falu Szlovéniában a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 25 km-re északra, a magyar határhoz közel, Felsőlendva mellett fekszik. A település dombvidéki jellegű. A legutóbbi adatok szerint 99 lakója van.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése Gyanon alakban 1387-ből származik.[2] Ekkor adja Zsigmond király a dobrai uradalmat Felsőlendvai Széchy Miklós nádornak. Előbb a dobrai vár, majd a felsőlendvai uradalom részét képezte. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Vályi András szerint "GYANOVLA. Zsanovla. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Petrótzhoz nem meszsze, Sz. Gothárdhoz 3/4 mértföldnyire határja soványas, tulajdonságai hasonlítanak Boretsához, harmadik Osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint "Gyanavla, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 140 evang. lak. Ut. p. Radkersburg." [4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Gyanafa, 66 házzal és 369 róm. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. Földesurai voltak a Széchenyi-, Nádasdy-, Muray- és Vidos-családok." [5]
1910-ben 423, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, után ismét jugoszláv fennhatóság alá került.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A kis falu arról vált világhírűvé, hogy itt ért földet 1934. augusztus 18-án a sztratoszféra hősei, a belga Max Cosyns és tanítványa Nérée van der Elst léggömbje. Bronzból készült emlékművüket 1997. augusztus 18-án avatták fel a településen.
- Pünkösdi templom
További információk[szerkesztés]
- Gyanafa Péterhegy község hivatalos oldalán
- A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja
- Szlovénia kulturális emlékei
- Slovenija info – Ženavlje
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 25.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
