Pincemajor
| Pincemajor (Pince-Marof) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tartomány | Muravidék |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9220 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 115 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Terület | 15,47 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 16° 31′ 20″ | |
| é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 16° 31′ 20″ | |
Pincemajor (szlovénül Pince-Marof) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lendvától 8 km-re délkeletre a szlovén Muravidék délkeleti csücskében a Mura bal partján a magyar és a horvát határ által határolt területen fekszik. Szlovénia legkeletibb települése.
Története [szerkesztés]
Uradalmi majorként korábban Pince község részét képezte, csak a 20. században lett önálló falu. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. Pince falu első írásos említése 1381-ből származik "Pynche" alakban. 1524-ben "Pyncze" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Közigazgatásilag területe Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 115 lakosa volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 22.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
|
||||||||||||||||||||||||||||

