Pincemajor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pincemajor (Pince-Marof)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségLendva
Rangfalu
PolgármesterAnton Balažek
Irányítószám9220
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség85 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
Terület15,47 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 57″, k. h. 16° 30′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 57″, k. h. 16° 30′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pincemajor témájú médiaállományokat.

Pincemajor (szlovénül: Pince-Marof) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Lendvától 8 km-re délkeletre a szlovén Muravidék délkeleti csücskében a Mura bal partján a magyar és a horvát határ által határolt területen fekszik. Szlovénia legkeletibb települése.

Története[szerkesztés]

Uradalmi majorként korábban Pince község részét képezte, csak a 20. században lett önálló falu. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. Pince falu első írásos említése 1381-ből származik "Pynche" alakban. 1524-ben "Pyncze" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Közigazgatásilag területe Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 115 lakosa volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.