Ferenclak
| Ferenclak (Rankovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Csendlak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Franc Horvat |
| Irányítószám | 9251 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 256 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 198 m |
| Terület | 2,62 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 40′ 23″, k. h. 16° 05′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 23″, k. h. 16° 05′ 10″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenclak témájú médiaállományokat. | |
Ferenclak elnevezése 1887-ig Frankócz, utána rövid ideig Ferencfalva,[2] majd az I. világháború végéig a Ferenclak, utána Rankovci. Vendül régen Frankovci, németül: Frankofzen vagy Frankendorf). Falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 6 km-re nyugatra a Dobel-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1365-ben még "Herynkolcz" néven említik először. A még 1364 karácsonyán királyi oklevélben jóvá hagyott egyezség szerint Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek a családnak.[3]
1687-ben a Széchy család fiági kihalása után Kéry Ferenc és felesége Széchy Julianna grófnő a birtokot a Szapáry családnak adta el.
Vályi András szerint "FRANKÓTZ. Elegyes tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Battyáni, és Gróf Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között Tiszinához nem meszsze, ’s ennek filiája, határja középszerű, tulajdonságai hasonlítanak Bodontzhoz, második Osztálybéli."[4]
Fényes Elek szerint "Frankocz, vindus falu, Vas vmegyében a muraszombati uradalomban: 99 kath., 26 evang. lak. Radkersburg ut. postája."[5]
Vas vármegye monográfiája szerint " Ferenczfalva, vend falu 39 házzal és 229 r. kath. és ág. ev. lakossal. Posta helyben van, távírója Muraszombat. A községben gr. Batthyány Zsigmondnak érdekes, szép kastélya van."[6]
1910-ben 248, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. 2002-ben 254 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Két kis kápolnája közül az egyik a 19. és 20. század fordulóján, a másik a 20. század első negyedében épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ http://epa.oszk.hu/00000/00032/00032/pdf/kissl.pdf
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye