Zalaivánd
| Zalaivánd (Ivanci) | |
 |
|
| Zalaivánd látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Muravidék |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1323 |
| Polgármester | Franc Cipot |
| Irányítószám | 9222 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 254 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 179 m |
| Terület | 4,38 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zalaivánd
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 39′ 30″, k. h. 16° 15′ 30″ | |
Zalaivánd (korábban Iváncz, szlovénül Ivanci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Muraszombattól 8 km-re keletre Lendva és a Lipnica-patak összefolyásánál fekszik.
Története [szerkesztés]
Területén már az ókorban éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt előkerült római épület és út maradványai, valamint az ebből a korból származó halomsírok.
A 14. század elején az alsólendvai uradalom a Buzád-Hahold-nemzetség birtoka volt, akiktől a Németújváriak erőszakkal foglalták el. Tőlük a királyi hatalom szerezte vissza és 1323-ban Barkócz, Petrócz és Iváncz birtokokkal együtt alsó-lyndvai Bánffy Miklósnak adta birtokba.[2] Ekkor említik először írott forrásban "Iwancz" néven. 1411-ben és 1428-ban "Poss. Iwanch" néven említik, Nemti várához tartozott.[3]
Vályi András szerint "IVÁNCZ. Elegyes tót falu Szala Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobronakhoz fél mértföldnyire, 230Bagonyának filiája, külömbféle javai vagynak, de földgyei néhol követsesek." [4]
Fényes Elek szerint "Iváncz, vindus-tót falu, Zala vmegyében: 270 kath. lak. F. u. hg. Eszterházy. Ut. p. A. Lendva." [5]
1910-ben 401, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 254 lakosa volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római kori halomsírok és épületmaradványok.
- 1884-ben készült kőkereszt a tűzoltó szerház mellett.
- Ipari műemlék az 1939-ben épített Šadlov-malom.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Alsómarác község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- Zalaivánd az Alsómaráchoz tartozó falvak között
- Zalaivánd Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye, Vas vármegye nemes családai.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. kötet. Zala vármegye. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
