Völgyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Völgyes (Dolina)
Vadkörtefa Völgyes határában.
Vadkörtefa Völgyes határában.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rang falu
Alapítás éve1355
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9201
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség217 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság253 m
Terület3,33 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 44′ 17″, k. h. 16° 11′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 17″, k. h. 16° 11′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Völgyes témájú médiaállományokat.

Völgyes (szlovénül: Dolina) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 9 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Veliki-patak partján fekvő völgyben szétszórtan fekszik. A völgy mélyén szántók, rétek, a lejtőkön szőlőültetvények erdők találhatók.

Története[szerkesztés]

A falutól keletre emelkedő hegyen a Duga Gomila nevű helyen valószínűleg már a római kor előtt is település állt.

A falu első írásos említése 1355-ben "Dolonia" alakban történt. 1356-ban és 1364-ben "Dolina", 1386-ban és 1403-ban "Dolyna" néven említik.[2] A Nádasdi nemzetség birtoka volt. 1355-ben a falu birtokosa a Nádasdiak Oszkai ágához tartozó Miklós megölte testvérét Bekét. Ezért Frankay Miklós zágrábi püspök kérte a királytól a testvérek Oszkó, Nagy-Mákva, Mihalócz, Dolina, Bokrács és Ivanócz falvakban levő részeit. A nemzetség Nádasdy és Darabos ágainak csak 1364-ben sikerült egyezség révén visszaszerezni örökségükből Ivanócz, Bokrács és Dolina falvakat. 1403-ban a hűtlen Nádasdy Tamás, nádasdi Darabos András és János birtokait, köztük Dolinát a Széchyek kapták Zsigmond királytól. 1462-ben a falut Nádasdy László kezén találjuk. 1486-ban nádasdi Darabos Gergely a település puszta részeit a molnári Püspök Domonkos fia Lászlónak adta át.[3]

Az 1627-es egyházi vizitáció szerint a falu a Széchy és Batthyány családok birtoka, az akkor még evangélikus Szent Benedek plébániához tartozik, melynek plébánosa Rakicsányi Mihály. Az 1698-as vizitáció szerint a faluban 23 fő élt, a felnőttek katolikusok és evangélikusok, viszont minden gyermek katolikus. Ebből arra lehet következtetni, hogy ekkor már megtörtént a rekatolizáció. A számos azonban vélhetően nem valósak, mivel sokan eltitkolták evangélikus vallásukat.

Vályi András szerint " DOLINA. Tót falu Vas Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Tótsági járásban, határja soványas, harmadik Osztálybéli."[4]

Fényes Elek szerint " Dolina, vindus falu, Vas vgyében, 150 evang. lak., iskolával, a gr. Batthyáni családé."[5]

Vas vármegye monográfiája szerint " Völgyes, 41 házzal és 245 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Battyánd, távírója Muraszombat. Lakosainak fele már magyarul is beszél."[6] Ez utóbbi nyilván nagyfokú magyarosodásra utal, ami a vidéken zajló magyarosítás eredménye, amelynek legnagyobb hatása az evangélikus lakosságnál érezhető. Névmagyarosítás eredményeként lett a falu nevéből, Dolinából Völgyes. A helyzet változott az első világháború után, attól kezdve az emberek már visszatértek eredeti vend nyelvükre.

1910-ben 239, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 199 lakosa volt. Lakói főként Muraszombatra járnak dolgozni, így a falu mezőgazdasági jellegét fokozatosan elveszíti. Többségük ma is evangélikus, akik a battyándi plébániához tartoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu temetőjében álló 19. századi fa haranglába védett kulturális emlék.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig.
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye