Pártosfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pártosfalva (Prosenjakovci)
SLO-Prosenjakovci2.JPG
Pártosfalva.
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Alsómarác
Rang falu
Polgármester Alojz Glavač
Irányítószám 9207
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 187 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 230 m
Terület 6,67 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Pártosfalva (Szlovénia)
Pártosfalva
Pártosfalva
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 44′ 30″, k. h. 16° 18′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 30″, k. h. 16° 18′ 40″

Pártosfalva (korábban Prosznyákfa, szlovénül Prosenjakovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muraszombattól 16 km-re északkeletre a Rátka-patak partján közvetlenül a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése 1448-ban "Proznyofolua" alakban történt. 1455-ben "Proznyakfalua" néven említik. Köznemesek birtoka volt.[2]

Prosznyákfalvai és Szentbenedeki Prosznyák-család ősi fészke. Varjú Elemér közlése, hogy a családnak, mely többek között Prosznyákfalván is birtokos volt, 1455-ben elhalt György nevű utóda kezdte használni a Prosznyákfalvi Prosznyák nevet.[3] A család még a 17. század közepén is a vagyonosabb családok közé tartozott, de azután vagyonilag állandóan hanyatlott egészen a 19. század elejéig. Az 1800-as évek elején a falu legjelentősebb birtokosa már a Hertelendy család. A faluban álló kastély építése valószínűleg e családhoz, esetleg a házasság révén velük rokonságba került Keöszeghy Antal főszolgabíró nevéhez kötődik. Keöszeghy az 1830-as-40-es években Prosznyákfán élt. A birtokot később Nádasdy Lipót szerezte meg, majd több tulajdonosváltás után 1900-ban a Matzenau grófi családé lett.

Vályi András szerint " PROSZNÁKFA. Vas Vármegyében, földes Urai Hertelendi, és több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Kancsóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjában ámbár meglehetős javai vannak; de mivel földgye sovány, harmadik osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint " Prosnyákfa, vindus falu, Vas vmegyében, 179 evang., 74 kath. lak. F. u. többen." [5]

Az 1852-es Schematismus szerint Prosznyákfa magyar település, lakói közül 62 fő katolikus, 144 evangélikus, 18 református.[6]

Vas vármegye monográfiája szerint " Prosznyákfa, 82 házzal és 393 r. kath., ág. ev. és ev. ref. vallású, magyar lakossal. Postája helyben van, távírója Csákány. Lakosai köznemesek. Itt van a körjegyzőség székhelye és egy a 40-es években épűlt kisebb kastély. A XIII. században a Prosznyák-család volt földesura." [7]

1910-ben 438, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovén kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 187 lakosa volt. Két tannyelvű általános iskolájába ma mintegy száz diák jár. 2007 decemberéig, a schengeni övezethez való csatlakozásig határállomás is működött a helység közelében, ami a magyar oldalon Magyarszombatfával kötötte össze.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
  • Evangélikus kápolnája 1927-ben épült.
  • Nagy park közepén áll a Matzenau család címerével díszített romos kastély. 1840 táján épült, az építtető vélhetőleg a Hertelendy család vagy Keöszeghy Antal főszolgabíró volt.
  • A régi iskola közelében egy 1936-ban épített kút áll.
  • A falu ipari műemléke a Koltay-malom.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban született 1893. július 5-én Kühár Flóris bencés szerzetes, vallástörténész, író, főiskolai tanár.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Horváth Kálmán: A Prosznyákfai és Szentbenedeki Prosznyák család. Szombathely, 1943.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Turul a Magyar Heraldikai Társaság Közlönye 1900
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Scematismus .... , Sabariae, 1852, 67.p.
  7. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye