Pártosfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pártosfalva (Prosenjakovci)
Pártosfalva.
Pártosfalva.
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Alsómarác
Rang falu
Polgármester Alojz Glavač
Irányítószám 9207
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 187 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 230 m
Terület 6,67 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Pártosfalva (Szlovénia)
Pártosfalva
Pártosfalva
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 44′ 30″, k. h. 16° 18′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 30″, k. h. 16° 18′ 40″

Pártosfalva (korábban Prosznyákfa, szlovénül Prosenjakovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muraszombattól 16 km-re északkeletre a Rátka-patak partján közvetlenül a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése 1448-ban "Proznyofolua" alakban történt. 1455-ben "Proznyakfalua" néven említik. Köznemesek birtoka volt.[2]

Prosznyákfalvai és Szentbenedeki Prosznyák-család ősi fészke. Varjú Elemér közlése, hogy a családnak, mely többek között Prosznyákfalván is birtokos volt, 1455-ben elhalt György nevű utóda kezdte használni a Prosznyákfalvi Prosznyák nevet.[3] A család még a 17. század közepén is a vagyonosabb családok közé tartozott, de azután vagyonilag állandóan hanyatlott egészen a 19. század elejéig. Az 1800-as évek elején a falu legjelentősebb birtokosa már a Hertelendy család. A faluban álló kastély építése valószínűleg e családhoz, esetleg a házasság révén velük rokonságba került Keöszeghy Antal főszolgabíró nevéhez kötődik. Keöszeghy az 1830-as-40-es években Prosznyákfán élt. A birtokot később Nádasdy Lipót szerezte meg, majd több tulajdonosváltás után 1900-ban a Matzenau grófi családé lett.

Vályi András szerint " PROSZNÁKFA. Vas Vármegyében, földes Urai Hertelendi, és több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Kancsóczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjában ámbár meglehetős javai vannak; de mivel földgye sovány, harmadik osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint " Prosnyákfa, vindus falu, Vas vmegyében, 179 evang., 74 kath. lak. F. u. többen." [5]

Az 1852-es Schematismus szerint Prosznyákfa magyar település, lakói közül 62 fő katolikus, 144 evangélikus, 18 református.[6]

Vas vármegye monográfiája szerint " Prosznyákfa, 82 házzal és 393 r. kath., ág. ev. és ev. ref. vallású, magyar lakossal. Postája helyben van, távírója Csákány. Lakosai köznemesek. Itt van a körjegyzőség székhelye és egy a 40-es években épűlt kisebb kastély. A XIII. században a Prosznyák-család volt földesura." [7]

1910-ben 438, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovén kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 187 lakosa volt. Két tannyelvű általános iskolájába ma mintegy száz diák jár. 2007 decemberéig, a schengeni övezethez való csatlakozásig határállomás is működött a helység közelében, ami a magyar oldalon Magyarszombatfával kötötte össze.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
  • Evangélikus kápolnája 1927-ben épült.
  • Nagy park közepén áll a Matzenau család címerével díszített romos kastély. 1840 táján épült, az építtető vélhetőleg a Hertelendy család vagy Keöszeghy Antal főszolgabíró volt.
  • A régi iskola közelében egy 1936-ban épített kút áll.
  • A falu ipari műemléke a Koltay-malom.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban született 1893. július 5-én Kühár Flóris bencés szerzetes, vallástörténész, író, főiskolai tanár.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Horváth Kálmán: A Prosznyákfai és Szentbenedeki Prosznyák család. Szombathely, 1943.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Turul a Magyar Heraldikai Társaság Közlönye 1900
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Scematismus .... , Sabariae, 1852, 67.p.
  7. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye