Kosárháza
| Kosárháza (Košarovci) | |
 |
|
| A kosárházi kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Prekmurje |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Péterhegy |
| Rang | falu |
| Polgármester | Franc Šlihthuber |
| Irányítószám | 9206 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 72 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 323 m |
| Terület | 2,89 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kosárháza
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 16° 12′ 00″ | |
Kosárháza (szlovénül Košarovci) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Muraszombattól 18 km-re északra, Péterhegytől 7 km-re délre, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Nagy-patak (Veliki-potok) forrásvidékén fekszik. A magyar határ sincs tőle túl messze, kb. 20 km-re tőle már átkelőhely van Magyarszombatfára.
Története [szerkesztés]
A 14. századtól a felsőlendvai Széchy család birtoka volt. 1687-ben gróf Kéry Ferenc Vas megyei főispán, kamarás és tábornok felesége rimaszécsi gróf Széchy Juliánna a vasvári káptalan előtt kelt oklevelében eladja a muraszombati kastélyt, Muraszombat és Marcziansz mezővárosokkal, több muravidéki faluval, köztük Kosárházával, Busincz, Obrasakoncz és Bükallya pusztákkal egyetemben gróf Szapáry Péternek.[2]
A térképeken már a 18. században is Kosárháza néven szerepelt, de létezett Kosarovecz elnevezése is. Nyilvánvalóan nem magyarosítás útján kapta a magyar nevét
Vályi András szerint " KOSÁRHÁZA. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Gróf Szapáry, és G. Batthyáni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kancsótzhoz nem meszsze, és annak filiája; földgye néhol sovány mindazáltal némelly javai vannak. " [3]
Fényes Elek szerint " Kosárháza, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 204 kath. lak." [4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Kosárháza, 25 házzal és 150 vend lakossal. Vallásuk túlnyomóan ág. ev. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány." [5]
Fényes Elek, a tótsági járásról szóló könyvében 82 evangélikus lakost említ a településen, akik először Domonkosfára, majd Tótkeresztúrra jártak templomba.
1910-ben 153, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. 1919-ig Vas vármegye Muraszombati járásának része volt. A de facto Vendvidéki Köztársaság részének nyilvánította és birtokba is vette, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak ítélte oda a trianoni békeszerződés. 1941-ben a magyar hadsereg visszafoglalta, s 1945-ig megtartotta, utána újból Jugoszlávia része lett, egészen 1991-ig.
Lakóinak száma a 2002-es adatok szerint 72 fő, 1991-ben még 75.
Nevezetességei [szerkesztés]
Evangélikus kápolnája.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Kosárháza Péterhegy község hivatalos oldalán
- A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja
- Szlovénia kulturális emlékei
- Slovenia info – Košarovci
- Kosárháza Szlovénia térképén
Források [szerkesztés]
- III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 367. o. ISBN 963-9257-04-4
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
- ↑ Nagy Iván: Magyarország csaladai X. kötet Szapáry család
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
