Úriszék (Szlovénia)
| Úriszék (Panovci) | |
 |
|
| A harangláb | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Prekmurje |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Péterhegy |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1395 |
| Polgármester | Franc Šlihthuber |
| Irányítószám | 9206 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 30 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 361 m |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Úriszék
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 45′ 40″, k. h. 16° 13′ 40″ | |
Úriszék (korábban Pananócz, szlovénül Panovci, régi vend neve Pananovci) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Muraszombattól 20 km-re északra, Péterhegytől 5 km-re délre a magyar határhoz közel, a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Rátkalaki-patak (Ratkovski-potok) partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Az első írásos említés a faluról még 1395-ből a Békássy család levéltárában található okiratból származik "Panoh" névvel. 1465-ben "Poss. Panolch" alakban szerepel.[2] A falu nevének magyarosításáig "Pananócz" néven fordult elő a térképeken. A magyar nevét onnan adták, hogy az erdetiben ott volt a Pan szó, ami a szláv nyelvekben úr-t jelent, de nem valószínűsíthető, hogy akár a vend, akár a szlovén nyelvben is ilyen alakban lett volna jelen.
Birtokosait 1455-ben a tótsági Prosznyák családban jelölik meg, akiknek Szentbenedeken volt a fészkük. Ez a család mintegy kilencvennégy évig birtokolta a települést, utána különböző közbirtokosokhoz tartozott, a 19. században pedig a Hertelendy család jobbágyai voltak a falu lakói.
Vályi András szerint " PANANÓCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertelendi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Koncsóczhoz közel, mellynek filiája, ámbár egyéb megkivántató javai vannak, de mivel földgye sovány, harmadik osztálybéli. " [3]
Fényes Elek szerint " Pananócz, vindus falu, Vas vmegyében, ut. p. Radkersburg, 435 evang. lak. Közbirtokosoké." [4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Uriszék. Házszám 50, lélekszám 280. Lakosai vendek, vallásuk ág. ev. Postája Tót-Keresztúr, távirója Csákány." [5]
1910-ben 224, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, mígnem az első világháború befejezését követően előbb a Vendvidéki Köztársaság (ennek a legnyugatibb térségében feküdt), majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területéhez, azaz a későbbi Jugoszláviához került (1919). 1941-ben a jugoszláv fennhatóságot átmeneti periódusra újból a magyar cserélte fel, mígnem 1945-ben ismét Jugoszláviának ítélték a települést. 1991 óta Szlovénia része.
A legutóbbi felmérések szerint csupán 30 lakója van a falunak. 1991-ben ez a szám még 51 fő volt, 1910-ben 221. Az 1836-ból, a tótsági járásból származó felmérések szerint 172 vend (szlovén) lakta, melyből ketten voltak csak katolikusok, a többiek evangélikusok, akiknek Domonkosfán volt templomuk, míg a katolikusok Kancsóczra (Felsőszentbenedek) jártak misére.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Úriszék Péterhegy község hivatalos oldalán
- A Szlovén Statisztikai Hivatal honlapja
- Szlovénia kulturális emlékei
- Slovenia info – Panovci
- Úriszék Szlovénia térképén
Források [szerkesztés]
- III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS
- Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 22. o. ISBN 963-9257-19-2
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye
