Alsócsalogány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsócsalogány (Dolnji Slaveči)
Alsócsalogány kápolnája.
Alsócsalogány kápolnája.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségFelsőlendva
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Daniel Kalamar
Irányítószám 9264
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség397 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület5,52 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 16° 04′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 16° 04′ 07″
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsócsalogány témájú médiaállományokat.

Alsócsalogány (szlovénül Dolnji Slaveči, vendül Dolenji Slaveči, vagy Spoudnji Slaveči, németül: Unter Slabitsch) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól északnyugatra található, szórt dombvidéki település, lakóinak száma 416 fő, egyházilag Vízlendva része. Szomszéd települése Felsőcsalogány (Gornji Slaveči).

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1365-ben Felsőcsalogánnyal együtt történt abban az oklevélben, melyben Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval I. Lajos magyar király elcseréli Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Akkor "Alsozaloucha" néven szerepelt, s a felsőlendvai uradalom része volt. Egy évvel később 1366-ban "Alsozaloucha in dystrictu Waralyakurniky" néven említik. 1387-ben Dobra várának tartozékai között sorolják fel. 1499-ben "Alsozalocha" a neve. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett. 1698-ban a győri egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvében "Alsó Szlavecsa" a felsőlendvai plébániához tartozik. A 19. századig a Nádasdy család birtoka volt.

Vályi András szerint " SZLAVECZA. Alsó, és Felső Szlavecza. Két falu Vas Várm. földes Urok Gr. Nádasdy Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek Szent Györgynek szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik meglehetősek."[2]

Fényes Elek szerint " Alsó-Szlavecsa, vindus falu, Vas vmegyében, szinte a f.-lendvai uradalomban, sovány köves hegyes vidéken. Ut. p. Radkersburg 1 1/2 óra."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Alsó-Csalogány, vend község, 133 házzal és 707 r. kath. és ág e. lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Muraszombat. Földesura a Nádasdy-család volt."[4]

1890-ig "Alsószlavecsa" néven szerepelt a térképeken, azután magyarosították "Csalogány"-ra a nevét, a szomszédos Felsőcsalogánnyal együtt, amit a vend "slaviček" azaz csalogány szóból vezettek le, szlovén oldalról viszont helytelennek ítélik ezt a megállapítást. Többen úgy vélik, hogy a slaveči névalak a szláv elnevezésre vezethető inkább vissza, itt jelenesetben a településeket lakó délszláv szlovénokról van szó. 1890-ben már Alsócsalogány néven 707 lakosából 657 szlovén és 50 német volt. 1898-ban 707 lakója volt, amelyek nagy része katolikus, kisebbrészt evangélikus vallásúak voltak. 1919-ben 793 lakója szinte mind szlovén volt. A 19. századig a Nádasdy-család birtokolta. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.

Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1921–ben 820 lakosa volt, ebből 813 szlovén, 6 német és egy egyéb nemzetiségű. 522 katolikus és 298 evangélikus vallású volt. 1931-ben 812 lakosa volt. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1961-ben 668 lakost számláltak a településen. 1971-ben 647 lakosa, 142 háza és 140 háztartása volt. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 416 lakosa volt.

Küzmics Miklós emléktáblája Alsócsalogányban

Híres emberek[szerkesztés]

A faluban született Küzmics Miklós, aki 1780-ban lefordította a négy evangéliumot vend nyelvre, ezzel megalapozta a magyarországi szlovének nyelvjárásának sztenderdjét. Ugyancsak itt született Küzmics György a történelmi őrségi kerület esperese és Anton Vratuša szlovén politikus.

Források[szerkesztés]

Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982. Matija Slavič: Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye