Vasvecsés
| Vasvecsés (Večeslavci) | |
 | |
| A vasvecsési Szentlélek-kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Szarvaslak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Edvard Mihalič |
| Irányítószám | 9262 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 353 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 233 m |
| Terület | 5,14 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 47′ 09″, k. h. 16° 02′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 09″, k. h. 16° 02′ 26″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vasvecsés témájú médiaállományokat. | |
Vasvecsés (szlovénül: Večeslavci, régen vendül Vočeslavci, németül: Sesseldorf, vagy Sessldorf) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Muraszombattól 29 km-re, Felsőlendvától 7 km-re délnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén a Lendva jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1365-ben "Poss. seu villa Wechezloufolua" néven említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Vecseszlófalvával a mai Vasvecséssel együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
1836 "Wocseszlavecz" néven szerepelt a hivatalos dokumentumokban 1887-ben kapta jelenlegi nevét névmagyarosítás útján, azelőtt "Vecseszlavec" néven szerepelt a térképeken. Az eredeti neve a településnek a Vencel szláv névalakjára a Venčeslav-ra mehet vissza,[3] így a magyarosított új név nem tükrözi ezt a jelentést.
Vályi András szerint " VECSESZLAVECZ. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Szent-Györgynek szomszédságában, és annak filiája; határja síkos, Stájer Országhoz közel van, szőleje, réttye hasznos, fája is van."[4]
Fényes Elek szerint " Vecseszlavecz, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 387 kath., 70 evang. lakossal."[5]
Vas vármegye monográfiája szerint " Vas-Vecsés, lendvamenti község, 131 házzal és 648 r. kath. és ág. ev. vallásu, vend lakossal. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat. Kath. temploma a XVII. században épült."[6]
1910-ben 715, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben először a de facto Vendvidéki Köztársasághoz, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben ismét Magyarországhoz került, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben 393 lakója volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Vasvecsési Szentlélek-kápolna 1829-ben épült. Mai formáját 1928-ben nyerte el, 1996-ban megújították.
- Itt található a község legrégibb emléke az 1644-ben készített Pestis, vagy Törökoszlop, melyet a török támadás és a pestisjárvány emlékére emeltek.
Híres emberek[szerkesztés]
- Szijjártó István költő, író, kántortanító (született 1765-ben)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 273–274. o. ISBN 963-9257-19-2
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ M. Koletnik: Panonsko lončarsko in kmetijsko izrazje ter druge dialektološke razprave, Zora 60. Bielsko-Biała, Budapest, Kansas, Maribor, Praha 2008. 218. o.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye